Országgyűlési napló - 1992. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. december 17. csütörtök, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - A mezőgazdasági szövetkezetek és egyes gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyelet gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
102 Kulin Sándor képviselőtársammal viszont vitát kell hogy kezdjek egy kérdésről: ő ugyanis azt mondta – egyrészt tévesen – , hogy én azt kifo gásolom, hogy a hivatal tanácsokat osztogat a szövetkezeti közgyűlésen. Én nemcsak ezt kifogásolom; hanem általában a részvételét és a jelenlétét is kifogásolom. Méghozzá pont azon elvek alapján, amelyekről Zsiros Géza beszélt: a tulajdon szentségének, a t ulajdon védelmének az elve alapján! Ugyanis a szövetkezet az a szövetkezeti tagok tulajdona; és hogy a tulajdonnal kapcsolatban milyen döntéseket hoznak, az teljesen az ő magánügyük. Hogy valakit beengedneke egy ilyen közgyűlésre vagy sem, az az ő magánüg yük. Na most, hogy érthető legyen, hogy ez miért fontos, hadd mondjak egy példát! Gondolják el a tisztelt kormánypárti képviselőtársak, hogy a házastársukkal alakítanak egy betéti társaságot, ahol egyikük a beltag, a másikuk a kültag, és a tulajdonukkal a betéti társasággal kapcsolatos döntéseket, mondjuk, a hitvesi ágyban próbálnák meghozni, milyen irritáló lenne, ha valamely hivatalnak a képviselője ott tiszteletét tenné és esetleg részt venne az ügyek meghozatalában. (Dr. Zsiros Géza közbeszól: Az a cél, hogy segítsük a közgyűlésen a tagokat.) Na most, a Seszták László képviselőtársam által elmondottakról… Ő azt mondja, hogy a sajtó semmiféle tájékoztatást nem adott ezekről a törvényekről. Na most, ez szintén tényszerűen, nem igaz. Most sajnos, egyetleneg y corpus delicti van a birtokomban, a HVG egyik különszáma, amelyik ezen törvényekről beszámol; de például a Magyar Hírlap is közölte ezeket a törvényeket – sőt, mi több: külön kárpótlási sarok jelent meg ebben az újságban. A teremben jelen levő Lovászy Cs aba államtitkár úr és Sepsey Tamás államtitkár úr együttműködésével egy olyan kiadványt készített ez az újság, amelyik a kárpótlási törvények végrehajtását, azt hiszem, nagymértékben előmozdította. De említhetek más napilapokat is: például az Új Magyarorsz ágot, amelyik szintén ezt a törvényt közölte – és az összes megyei lap is; ahogy itt közbevetik. – Tehát, amit Seszták László képviselőtársam mondott, az nem igaz. (Közbeszólás: Egyébként ez nem állja meg a helyét!) Azonban egy nagyon fontos elvi kérdés is felvetődik itt; hogy vajon, hogyan kell megítélni azt – amiben én egyébként egyetértek Juhász Pállal – , hogy nagyon alacsony a jogi műveltsége, képzettsége a nemzet nagy többségének, és mik következnek ebből…? Semmiképpen nem következik az – azt hiszem – , hogy állandóan tévéműsorokban és rádióműsorokban kellene ezeket a törvényeket bemutatni és magyarázni. Egyébként ez a két média a legkevésbé alkalmas arra, hogy ezeket a törvényeket megértesse; hiszen ezek időben elmúló közléseket adnak. Ugyanis ahogy elm ondta az interjúalany valamelyik információt, rögtön egy másik információ jön – anélkül, hogy lehetősége lenne a hallgatónak vagy a nézőnek arra, hogy ezeket az információkat pontosan rögzítse, esetleg vissza tudja őket keresni – amennyiben magnóra nem ves zi fel, vagy videóra nem veszi fel. Sokkal alkalmasabb az ilyen információk átadására a nyomtatott sajtó vagy a különböző nyomtatott kiadványok. Most, bármilyen mennyiségű információval próbálunk ellátni bizonyos közegeket, hogyha az a közeg az információk befogadására nem alkalmas. Meggyőződésem szerint, az érintetteknek egy nagyon jelentős része eleve ilyen volt, akivel a mai módszerekkel semmiféle módon nem tudjuk befogadtatni ezeket az információkat. Vannak lehetőségek arra, hogy ezt megtegyük; ezt pedi g úgy hívják, hogy a szaktanácsadói szolgálat – amelynek a kiépítése, szerintem, egy rendkívül fontos feladat. És én nagyon boldog lennék akkor, hogyha a Földművelésügyi Minisztérium a mezőgazdaságfejlesztési alapból a következő évben – vagy bármilyen más forrásból – lehetőséget teremtene arra, hogy Magyarországon felállhasson a szaktanácsadói szolgálat. Hiszen, gondoljuk el, hogy ez a törvény a legkritikusabb kérdéssel húsz paragrafusban foglalkozott. Hogyha valaki tényleg kivitt valamilyen fontos vagyont árgyat vagy valamilyen más módon magángazdálkodóvá vált, akkor nem húsz paragrafussal kell majd szembenéznie, hanem hússzor húsz törvénnyel és jogszabállyal majd; de ezerszer több kérdéssel kell majd szembesülnie. (18.30)
