Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 7. hétfő, az őszi ülésszak 2. napja - A központi költségvetés 1993. évi irányszámairól és a költségvetés-politika főbb kérdéseiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
98 eszközökkel való élénkítése, azonban saját eddigi tapasztalataink is arra intenek, hogy a költségvetési hiány növelése és a laza monetáris politik a révén való élénkítés rövid időn belül a külső egyensúly felbomlásához, az infláció visszapörgéséhez, sőt, további strukturális torzulásokhoz is vezetne, nem beszélve arról, hogy centralizálná a gazdaság irányítását és működését. Hatásosak lehetnének ezek az eszközök átmenetileg akkor, ha a teljesítmény, a jövedelem csökkenését a túlzott restrikció okozta volna. Elemzéseink azonban azt mutatják, hogy a belföldi kereslet vártnál nagyobb csökkenését 1991ben, de még inkább 1992ben már nem a fiskális és mone táris politika restriktivitása okozta. A Kormány megítélése szerint ma már a magyar gazdaságban nem az államilag előidézett pénzszűke, illetve keresletszűkítés a fő gond. A nemzetgazdasági megtakarítás magas szintet ért el. Magas a külföldi tőkebeáramlás, de ezt egyrészt felszívja az államháztartás növekvő hiánya, másrészt – és ezért is, mert – a rövid távú pénzbefektetések ma magasabb hozamúak, mint a beruházások. Tetézi a gondot, hogy a pénzügyi szektor fejletlensége miatt nehéz a megtakarításokat átirány ítani a beruházási szektorba. Tisztelt Országgyűlés! Az 1993ra kialakított, az eddigi vonalvezetésből szervesen következő, de a helyzet változásának megfelelően új súlypontokkal is rendelkező gazdaságpolitika alaptézisei a következők. A stabilizáció továb bra is fontos cél, mert ennek elmaradása súlyosan veszélyeztetné a gazdasági kibontakozást. Ezért nem csökken a jelentősége az infláció leszorításának, hiszen az eddigi sikeres kézbentartás mellett is még mindig túl magas az áremelkedés. A stabilizáció lén yeges elemeként a külső egyensúly fenntartása sem szorulhat háttérbe, de az eddigiekhez képest lényeges eltérés az, hogy nincs szükség többlet elérésére a fizetési mérlegben. Nem mindegy azonban, hogy a fizetési mérleg többlete minek következtében csökken. Célunk egyértelműen a felhalmozás, a beruházások szintjének emelése. Ezen belül a tőkebeáramlások szorgalmazása nem elsősorban központi beavatkozás útján, hanem a valós jövedelmezőségi viszonyok mérlegelésén alapuló szuverén vállalkozói döntések következt ében, valamint a nagy infrastrukturális fejlesztések finanszírozásával. 1993tól a kivitel növelése mellé egyenrangú célként állítjuk a belföldi kereslet bővülését, hiszen a jelenlegi feltételek között a stabilizáció, az egyensúly fenntartása már csak azt igényli, hogy a belföldi felhasználás bővülése ne legyen gyorsabb az export növekedésénél, és nem kell attól számottevően elmaradnia. Rövid távon – az objektív meghatározottságok miatt – elképzelhetőnek tartjuk a növekedési folyamat megindulását egy viszon ylag magas költségvetési deficit megléte mellett is. E deficit nagyságának megítélésénél ugyanis figyelembe kell venni, hogy a piacgazdaságra való áttérés során az eddig rejtve maradt veszteségek pénzügyileg láthatóvá válnak, és nagy részben éppen a költsé gvetésben, annak bevételi oldalát csökkentve jelentkeznek. Csak példaszerűen. A magyar bankrendszer örökölt rossz hiteleinek következményei, a rubelelszámolásról dollárelszámolásra való áttérés elszámolási veszteségei, a külföldi hitelek forintleértékelésé vel kapcsolatos árfolyamveszteségek, a ma már ki nem mutatható, régen kimutatott fiktív, nem realizálható vállalati nyereségek, az irreális amortizációs elszámolás megváltoztatása mindmind csökkentette az adóalapot és az adóbevételeket. Számítá saink szerint 1990 óta legalább 150 milliárd forint bevételről mondtunk le részlegesen vagy tartósan a piacgazdaság kiépítése érdekében. A gazdaság jelenlegi állapotát előidéző tényezőket megvizsgálva és a fenti célkitűzéseket figyelembe véve a Kormány a s zükséges növekedést alapvetően direkt élénkítő lépések megtétele nélkül kívánja elérni. (16.30)
