Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 12. hétfő, az őszi ülésszak 13. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György):
946 is jelent a szabad identitásválasztás, de érzékelik, ha megbántják, és azt is, ha elfogadják, netán befogadják őket. Nagyon fontos ezért, képviselőtársaim, hogy éppen olyan légkörben folyik e törvényjavaslat vitája, amikor a felbomló szovjet birodalom helyén vajúdva születő utódállamok egyik legkeservesebb és legszégyenteljesebb nyavajája a nemzeti türelmetlenség, a másság iránti gonosz türelmetlenség. Sokan nem tudják , hogy egy ország ereje többek közt éppen abban mutatkozik meg, hogy miként bánik kisebbségeivel, jövevényeivel. A Szentírás egyenesen azt várja, hogy szeressük a jövevényt. Mindezt azért kívánja, mert tudatosítani akarja, hogy valamennyien jövevények, átu tazók vagyunk ebben az életben. Szűkebb hazánkat illetően is jövevények voltunk, ismerjük ennek az életformának a kereteit, keserveit, harmadszor pedig, valamenynyien, sajnos lehetünk jövevények. A példaadás, az egyértelmű magatartás ezért teljes joggal el várható tőlünk. Azt hiszem, itt lenne az ideje, hogy éppen most, ebben a Házban legmagasabb szinten és leghatározottabban hangozzék el: a nemzeti, etnikai, faji megkülönböztetésnek semmilyen, még tréfás formáját sem fogadjuk el vagy támogatjuk. Sőt, nagyon határozottan szembefordulunk vele, bárhol és bárki részéről érkezzék is az. Ma, az acsarkodásoknak ebben a szégyenteljes légkörében, mikor amúgy tisztességesnek látszó embertársaink beszélnek uszító csacskaságokat, ennek felbecsülhetetlen értéke lenne. Ne m fogadható el semmilyen szinten emberek hátrányos megkülönböztetése színük, nyelvük, szokásaik alapján. Ami engem illet, alapvetően abból indulok ki, hogy Isten minden embert a maga képére formált. Én a magam ábrázatán az isteni vonásokat csak tükör által és homályosan vélhetem felderengeni, az istenarcú visszatükröződést ezért valóságosabban más arcokon látom, szerb arcon, szlovák arcon, magyar arcon, cigány arcon, pigmeus arcon. Nagyon sok publikációra, nagyon élénk odafigyelésre, egyértelmű állásfoglalá sokra várok. Ebben a kérdésben is időszerű igazság, hogy ne szóval, deklarációkkal, csak jogszabályokkal szeressünk, hanem cselekedettel, egyértelmű magatartással, valósággal. Kivételes ajándéknak tekintem, hogy elődeim révén legalább négyféle, a Kárpátme dencében hazát lelt néppel ápolhatok rokonságot. Boldog vagyok, hogy papgyerekként apám hívei tanyáján szlovákul dalolgathattam, tangóharmonika és furulyaszó kíséretével a tranoszciuszból, s később már magam is lelkipásztorként imittamott cigányul mondhat tam híveimmel a miatyánkot. Hogy mit jelent a másik oldal nyitottsága, hazaszeretete, ragaszkodása, arra hadd idézzem fel két emlékemet. Kis szabolcsi faluban a lelkipásztorkodás mellett olykor korrepetálgattam kis roma barátaimat. Egyiküket egyszer arra k értem, hogy olvasson valamit nekem az olvasókönyvéből, s ő Petőfihez lapozott, s hadarta lelkesülten – a magyarok istenére esküdve – , hogy "rabok tovább nem leszünk". A másik emlék a budapesti gettó felszabadulásának egyik évfordulóján ért, s bár a törvény javaslat a hazai zsidóságot nem sorolja fel a nemzeti kisebbségek között, mégis a problémáról szólni illik és kell. Az ünnepség végeztével felbúgott a hatalmas orgona, s a Dohány utcai gyülekezet énekelni kezdte a Himnuszt, mely ugye úgy kezdődik: "Isten, áldd meg a magyart.", s úgy éreztem, a hegyi beszéd elevenedik meg, s mindazok a sérelmek, amelyek ezt a népet érték, íme most, egy ilyen hatással, egy ilyen gesztussal zárulnak: "Isten, áldd meg a magyart." A törvényjavaslat kapcsán tehát még egyszer csak azt akarom megerősíteni, hogy mindazok mellett a dolgok mellett, amelyeket magában foglal ez a javaslat, igen nagy szükség lenne arra, hogy mi magunk szándékaink szerint és cselekedeteinkben elfogadókká és befogadókká váljunk, tisztelve – s ki merem monda ni – , szeretve a másságot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Pál József a Magyar Demokrata Fórum részéről.