Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 6. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - JESZENSZKY GÉZA, DR. külügyminiszter:
872 hogy az elnök úr izrae li előadásaiban és megnyilatkozásaiban az általam ismert és ellenjegyzésemmel ellátott szöveghez tartja magát – hangzik a külügyminiszter úr álláspontja. Felmerült bennünk a következő, és ezért a következőket szeretnénk kérdezni. 1. Miniszter úr ismerie a köztársaság Alkotmányát? Kérjük, nevezze meg az Alkotmánynak azon helyeit, amelyekre álláspontját alapozta. 2. Véleménye szerint használe az ország tekintélyének, a közösen kialakítandó jó Magyarországképnek, ha a külügyminiszter sértő módon nyilatkozik a köztársasági elnökről? 3. Ön szerint a nyugati demokráciákban előfordulhate, és milyen következményeket von maga után, ha a külügyminiszter az államfővel kapcsolatban súlyosan vét a politikai illem és jó modor íratlan szabályai ellen? Várom válaszát. ( Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter úr válaszol. (15.00) Dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter válasza JESZENSZKY GÉZA, DR. külügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt inte rpelláló Képviselők! Mindenekelőtt sajnálatosnak és tendenciózusnak tartom, hogy egy mintegy háromórás előadásból, kérdésekre adott válaszokból álló estéből a Népszabadság szeptember 15ei száma egyetlen konkrét kérdésre mondott választ ragadott ki – bár a tudósítás nem úgy fogalmazott, mint ahogy képviselő úr itt idézte. Több felszólalás, illetőleg kérdés azon az estén bírálólag szólt a köztársasági elnök úr akkoriban tett lépéseiről és megnyilatkozásairól, és én ezekre válaszoltam. Paradox helyzet: a hang ulat lecsillapítására törekedtem, s megjegyzésem ilyen éles reakciót váltott ki… Az Alkotmány 30/A. §ának (1) bekezdése felsorolja a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó döntéseket, intézkedéseket, a (2) bekezdés pedig megjelöli, hogy ezek közül melyekh ez szükséges a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése. Az államfő külpolitikai hatásköre a következő nevesített elemekből áll: a) képviseli a magyar államot, b) a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, c) megbízza és fog adja a nagyköveteket és a követeket. Ezeken kívül az államfő dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal. A külpolitika területén ilyen külön törvényről nincs tudomásom. A felsorolt jogkörök közül a magyar állam képviselete nem igényel ellenjegyzést – a többi jogkör gyakorlása viszont igen: ez valamelyik miniszter aláírásával történik. Amikor az államfő e minőségében külföldre látogat, ott tárgyalásokat folytat, előadásokat, sajtótájékoztatókat tart, alkotmányos hatáskörét, a ma gyar állam képviseletét gyakorolja. E jogkörének gyakorlása – természete szerint – nem döntések, intézkedések formájában történik, tehát formális miniszteri ellenjegyzésre e körben nem kerülhet sor. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az államfő mindig és mindenh ol Magyarország hivatalos külpolitikáját köteles képviselni, amelynek kialakításában az Országgyűlés mellett – az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének j) pontja alapján – a Kormánynak meghatározó szerepe van. Ezért szükséges az a gyakorlat, hogy az államfő a k ülügyminiszterrel egyezteti, megkonzultálja tervezett tárgyalásainak tematikáját, a képviselendő álláspont fő tartalmi elemeit, megtartandó beszédeit. Ennek az egyeztetésnek szokásos formája minden Magyarországhoz hasonló, alkotmányos berendezkedésű ország ban az, hogy az államfő külpolitikai természetű tárgyalásaihoz, beszédeihez – így pohárköszöntőihez is – a Külügyminisztérium készíti el a témavázlatot, szövegszerűen a beszédeket, majd ezeket az államfővel vagy megbízottaival végső formába önti. A külügym iniszter az államfővel személyesen vagy írásban is egyeztet, illetve az elkészült szövegeket egyetértése jeléül kézjegyével látja el. Ez a szó szoros értelmében nem ellenjegyzés, tartalmilag azonban sok
