Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 6. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - Bejelentés: Juhász Péter jegyző - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
867 eszközbeszerzéseket eszközöltek, kiadással járó felkészülé st végeztek, számíthatnake az elmaradt haszonért kártérítésre? Azt is figyelembe véve, hogy földigény esetén a kárpótlási jegy értéke kamattal a késedelem idejében nem növekszik. A jogalkotók a kárigénybejelentés hosszabbított határidejének meghatározásá nál gondosan mérlegelték, mi az elbírálás törvényes és várható átfutási ideje, és a benyújtási határidőt úgy állapították meg, hogy ez év őszén a mezőgazdasági munkálatokat a birtokukba visszahelyezett emberek már megkezdhessék, és ez a rendelkezés a mezőg azdasági nagyüzemek számára is jogbiztonságot, üzemgazdasági tervezhetőséget és általában hatékony gazdasági feltételeket biztosítson. Ma már egyaránt látják a kárigénylők és a mezőgazdasági nagyüzemek, hogy a tulajdonrendezésben nem ellenérdekeltek. Kölcs önösen szükséges a tulajdoni bizonytalanság lezárása. Mindkét felet kár éri a rendezés elhúzódásáért, és ezzel kapcsolatos kárukat vajon rendezie majd a kárpótlási hivatal? Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Isépy T amás igazságügyi minisztériumi államtitkár úr válaszol. Dr. Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár válasza ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdésére adott válaszként nem szeretnék egy hervadt panaszcsokrot átnyújtani a képviselő úrnak, különösen azért nem, mert a türelem fogyásának ebben a vészes időszakában a kérdése látszólag valóban indokoltnak mutatkozik. Szándékosan kell használnom a látszólag kifejezé st, mert az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal munkájának tárgyilagos megítéléséhez elengedhetetlen az előzmények, a körülmények, a személyi és tárgyi feltételek széles körű ismerete, mert csak ezek birtokában lehet eldönteni azt, hogy mihez képes t lassú vagy nem lassú a hivatal munkája. A vitákban általában látványos mondatként szokott elhangzani, hogy miért kellenek hónapok egy néhány óra alatt elkövetett jogsértés orvoslására. Hát pusztán azért, mert azóta eltelt 40 év, és ezek a jogsértések nem tokosodtak be az eredeti állapotukban. A tulajdoni sérelem idején a bíróságok voltak a telekkönyvi hatóságok, és például egy 1920as irat előkerítése nem ütközött akadályba. A tulajdoni viszonyok egyértelműen ellenőrizhetőek voltak. Aztán jöttek a tagosít ások, a földrendezések, a közérdekű igénybevételek, a kártalanítás nélküli kisajátítások, utána jött az ingatlannyilvántartásszerkesztés, a telekkönyvek megszűntek, a telekkönyvi hatóság mint földhivatal kikerült a bírósági hatáskörből, tehát lezajlott eg y hibátlannak nem nevezhető olyan folyamat, hogy nagyon jól tudja a képviselő úr, hogy ma is számtalan telekhatár vagy térképi határ kiigazítása és egyéb szerkesztési hiba kijavítása iránti peres és peren kívüli eljárás folyik. Ilyen előzmények mellett nem lehet csodálkozni azon, hogy az első kárpótlási törvény alapján benyújtott 830 ezer – az előbb is említettem ezt a számot – igénybejelentés 7080%a volt hiányos. Tehát nem lehetett elbírálni. El is hiszem, hiszen egy jogban járatlan személy számára még a korábban elvett ingatlan beazonosítása is nehézséget okozott. Megmaradva a kérdések sorrendjénél: Az első kérdés, hogy törvénysértő és huzamos törvénysértőe ez az állapot. Két út állt a kárpótlási hivatal előtt. Vagy 830 ezer embert, vagy annak a 7080%át kiértesíti jelentős postaköltséggel, emésztve ezzel az egyébként is szűkös keretet, vagy a másik utat választja, egy látszattörvénysértést, tehát az ügyfél értesítésének elmulasztása mellett saját maga próbálja meg kipótolni és helyretenni a hiányt. Ink ább a földhivataloktól próbálta beszerezni a hiányos telekkönyvi adatokat, próbálta a céghivataloktól beszerezni a hiányzó cégkivonatokat, ahelyett, hogy levelezett volna az ügyféllel. Nagyon egyszerű lett volna az államigazgatási eljárás: felhívom hiánypó tlásra, akkor nem 30 nappal hosszabbodik meg a határidő, hanem addig, amíg a hiánypótlásnak nem tett eleget. De nem ezt az utat választotta a Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, hanem megpróbál az ügyfél helyett
