Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - CSÉPE BÉLA, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője: - ELNÖK (Szabad György): - PALOTÁS JÁNOS (független)
9 ELNÖK (Szabad György) : Nem? Igen? (Palotás János: Ter mészetesen.) Igen. Csépe Bélát illeti a szó. Felszólaló: Csépe Béla (KDNP) CSÉPE BÉLA, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Erre a kérdésre szeretnék válaszolni. A sajtó ban nem az jelent meg, hogy Kónya Imre frakcióvezető közlése alapján a három benyújtó visszavonta volna ezt a javaslatot, hanem az jelent meg, hogy Kónya Imre frakcióvezető kezdeményezni fogja a visszavonást. (Közbeszólás: Így igaz!) A kezdeményezésnek meg van a maga módja, nyilván a frakciók elé kell tárni az ügyet, az ő kezdeményezését, és amennyiben a koalíció három frakciója jóváhagyja, akkor fog sor kerülni a hivatalos beterjesztésre. Tehát ez a javaslat továbbra is az Országgyűlés napirendjére van véve . Folyamatban van, van egy ilyen gondolat, hogy visszavonásra kerül, de ez még nem történt meg. De én kérem Palotás képviselőtársamat, hogy az újságot jobban olvassa, mert csak ez jelent meg benne. (Taps jobbról.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönjük. Salamon László képviselő úr visszalépett. Palotás Jánost illeti a szó. Felszólaló: Palotás János (független) PALOTÁS JÁNOS (független) Köszönöm, Elnök Úr. Hát, majd igyekszem az újságokat mélyebben olvasni. A többi eldöntését a társadalomra bízom. Elnök Úr! Ebben az esetben természetesen fenntartom az indítványomat, hiszen jeleztem, hogy mindaddig a beterjesztőket szembe kell állítani saját lelkiismeretükkel, amíg ennek esélye van. Be kell számukra mutatni, hogy egy vélt alkotmánysértéssel nem lehet folyamatosan a z ország egyes számú tisztségviselőjét a Ház előtt negatív személyiségként bemutatni, miközben a saját munkájukban rendkívül alacsony figyelmet fordítanak az alkotmányosság betartására. Talán emlékszik a tisztelt Ház, a legelső alkalommal részletesebben el mondtam, hogy a Kormány beterjesztései alapján mind ez idáig – és ez az Országgyűlésünk váltása utáni időszakra vonatkozik – több tucat jogszabályban több mint 60 jogszabályi helyről mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy a Kormány működése alkotmányellenes v olt. Így a tisztelt ház előtt lévő újabb, sorrendben harmadik, de természetesen az előzőektől eltérő indítványomban is egy ilyen korábbi alkotmánysértésre kívánom felhívni a figyelmet, főként példaértéke miatt. A több mint 60 jogszabályi helyben közel 10 o lyan található, 10, amelyről azonos elvek alapján mondta ki az Alkotmánybíróság az alkotmánysértést. Ennek az elvnek a legérthetőbb lényegi eleme az, hogy visszamenőleg nem szokásos a jogalanyokra számukra hátrányos és negatív megközelítésű törvényt alkotn i, mert ezt visszamenőleg nem lehet rájuk értelmezni. A visszamenőleges hatály, a viszszamenőleges hatállyal való sújtás elkerülése – úgy gondolom – nem olyan nehéz a jogalkotásban. Ha már valamire több alkalommal az Alkotmánybíróság hívja föl a figyelmet, hogy ezt nem teheti meg, akkor emellett már egy politikai arroganciára van szükség ahhoz, hogy ezt ismételten megtegyék. Én úgy gondolom, hogy ma, amikor már személyi számítógépeken szövegszerkesztő rendszerek működnek, programokat bármikor, bármilyen szo ftverkészítő kifejleszt annak érdekében, hogy a készülő jogszabályban hívja föl utólag a figyelmet arra maga a szövegszerkesztő, maga a számítástechnika vagy egy jó gépírónő, hogy ne tartalmazzon az elfogadása pillanatában az előterjesztés visszamenőleges hatályú dátumokat; ez nem megy abban a parlamentáris demokráciában, amelyre oly sokszor hívta föl tegnap a miniszterelnök úr a figyelmet ebben a Házban, ezt nem lehet alkalmazni. Azt gondolom, hogy ha többször visszatérően ugyanaz az alkotmánysértés beköve tkezik, akkor itt a helye annak, hogy az Országgyűlés egy nyilatkozatban a
