Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államitkár:
79 És hallgassuk meg dr. Pusztai Erzsébet államtitkár asszony expozéját, a napirendi pont e lőadóját. Megadom a szót az államtitkár asszonynak. Dr. Pusztai Erzsébet népjóléti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a társadalombiztosítás 1991. évi pénzügyi helyzetéről számol be. 1989 óta, amióta a Társadalombiztosítási Alap elkülönült az állami költségvetéstől, évről évre önállóan megjelenik a törvényhozók előtt a társadalombiztosítás zárszámadása. A legnehezebb szívve l idén terjesztettük be ezt a törvényjavaslatot. Az igaz, hogy 1989ben a járulék 40%ról 43ra, a költségvetési szerveknél 10%ról 43%ra emelését követően 27 milliárd forint többletbevétele volt a társadalombiztosításnak. De már akkor látható és kiszámít ható volt, hogy ez a többletbevétel nem a Társadalombiztosítási Alap valós tartalékát jelenti, s a következő években várható gazdasági és demográfiai folyamatok miatt a társadalombiztosítás felboruló egyensúlyát nem lesz képes megakadályozni. Egy éve, amik or az 1990. évi beszámolót tárgyaltuk, az alap még megközelítő egyensúlyt mutatott, csak kis összegű deficittel zárt. A '91. évről beterjesztett zárómérleg már 22 milliárd forintos hiányról számolt be. Ez a jelentős hiány már arra mutat, hogy amennyiben a társadalombiztosítás területén lényegesebb változások nem következnek be, az egyensúlyi helyzet minden nem kívánatos, sőt káros hatásával együtt felborulhat. Jogos kérdés tehát: milyen körülmények között jött létre a tervezett nullszaldó helyett ez a 22 mi lliárd forint nagyságú hiány? A társadalombiztosítás '91. évi összbevétele mintegy 436 milliárd forint, összes kiadása több mint 458 milliárd forint volt. A hiány alapvető oka, éppen úgy, mint az állami költségvetésnél, a bevételkiesés. A tervezettől a tén yleges bevétel körülbelül 17 milliárd forinttal marad el. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a tervezettnél kisebb volt az országban a bérkiáramlás, ami a várakozásoknál nagyobb munkanélküliséggel függött össze. A másik meghatározó tényező a járuléktar tozások drasztikus növekedése. Mindkét tényező, de különösen az utóbbi, egyenes következménye a gazdaságban tapasztalható válságjelenségeknek, a fizetésképtelenségnek, a körbetartozásoknak, a csőd- és felszámolási helyzetek meredeken emelkedő számának. A g azdálkodók fizetésképtelenségének a gazdaság más szereplőit, mindenekelőtt magát a központi költségvetést is sújtó hatása rendkívül érzékenyen érinti a társadalombiztosítást. Éppen ezért egy, az elmúlt év közepén hozott kormányhatározat alapján számos inté zkedés született a járulékbeszedés elősegítésére. Ezekről a törvényjavaslat indoklása beszámol, nem hallgatva el azt sem, hogy bizonyos intézkedések csak késedelemmel valósultak meg, és még jelenleg is folyamatban van a társadalombiztosítás saját behajtó s zervezetének létrehozása. Sajnos, az előírt időben meghozott intézkedések hatása sem érvényesült a tartozások alakulásában is lemérhető módon. Ennek oka az, hogy a gazdasági környezet kemény adottságaival, negatív hatásaival a jó szándékú, de lehetőségeibe n erősen korlátozott intézkedések egyszerűen nem versenyezhetnek. Ezt az értékelést egyébként megerősítik az Állami Számvevőszéknek a Társadalombiztosítási Alap '91. évi zárszámadása ellenőrzési tapasztalatairól szóló jelentésben olvasható megállapítások i s. A kiadási oldalon a terv- és a tényszámok között sokkal kisebbek az eltérések, mint a bevételeknél tapasztaltuk. A kiadások az eredeti előirányzatot nem egész 5 milliárd forinttal, a '91. év végi egyszeri nyugdíjkiegészítés miatt megemelt előirányzatot pedig 3 milliárd forinttal haladják meg. Ellátásfajtánként szemlélve, a tervhez képest kisebb többletekkel és megtakarításokkal egyaránt találkozunk. A mintegy 263 milliárd forint összegű nyugdíjkiadás az eredeti tervnél nagyobb, a módosított előirányzatná l kisebb. Anyasági ellátásokra és táppénzre is valamivel kevesebbet
