Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 21. hétfő, az őszi ülésszak 7. napja - Az illetékről szóló 1991. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája - PONGRÁCZ TIBOR, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója:
553 Dr. Pongrácz Tibor pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója PONGRÁCZ TIBOR, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! A Kormány nevében beterjesztem az illetéktörvény mó dosításáról szóló törvényjavaslatot. Kivételes helyzetben vagyok, amikor a tisztelt Ház által 1990ben megalkotott törvény szűk körű korrekcióját kezdeményezem. Ritkán adódik ugyanis olyan helyzet manapság, amikor nem a terhek emelését, hanem azok csökkent ését indítványozhatom. A törvényjavaslat lényegében három egymástól független részből áll. Közülük elsődlegesen az Alkotmánybíróságnak azt a döntését emelném ki, amely az illetéktörvény hatályba léptető rendelkezéseit érintette. Ha az alkotmánysértőnek biz onyult rendelkezés kiegészítéséről nem gondoskodunk, akkor október 1jétől a törvény csak a hatálybalépés időpontját fogja tartalmazni. A jogbiztonság érdekében azonban arra is szükség van, hogy egyértelműen meghatározzuk az alkalmazás összes feltételeit. A most beterjesztett törvényjavaslat eleget tesz ennek az elvárásnak, az alkotmányossági követelményeknek megfelelően, az állampolgári érdekeket maximálisan figyelembe véve szabályozza az alkalmazhatóság kritériumait. Nevezetesen: a változtatás révén az 19 91. január 1je előtt keletkezett ún. áthúzódó ügyek illetékezése is megnyugtatóan rendeződik. Ezekre a vagyonszerzésekre a törvényjavaslat a korábban hatályos jogszabályok alkalmazását rendeli, ha az a vagyonszerző számára kedvezőbb fizetési kötelezettség eket eredményez. Ez visszamenőlegesen is érvényesül, tehát azokra az esetekre is, amikor az Illetékhivatal már megállapította az illetéket. Így az alkotmánysértő rendelkezés folytán hátrányt szenvedett ügyfelek sérelme külön sérelem nélkül, hivatalból orvo solható. Tisztelt Ház! Egészen más természetű a második javaslat, ami az állampolgársági ügyek illetékezéséhez kapcsolódik. Részben az eljárások sajátos jellege, részben méltányossági megfontolások késztették a Kormányt arra, hogy a honosítási, visszahonos ítási, illetve az állampolgárságból történő elbocsátás iránti eljárások illeték alóli mentességét kezdeményezze. Az említett ügyek döntő többsége a magyar állampolgárság megszerzésére irányul. Szorult anyagi helyzetük miatt azonban sokan lemondtak róla, mi vel ez tízezer forint illeték megfizetését jelentette, és ezt nem tudták vállalni. Rájuk gondolva is kérjük a Kormány javaslatának támogatását. A harmadik változtatási javaslat az exportilleték megszüntetésére irányul. A Kormány kezdeményezése mögött az hú zódik meg, hogy a közelmúltban jelentősen módosult a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának engedélyezési rendszere. Az exportilleték fenntartása lényegileg éppen a legkorszerűbb termékeket sújtja, ezért versenyképességük romlana, h a ezt tovább fenntartanánk. Az exportilleték eltörlésével általánossá válik az árukivitellel összefüggő államigazgatási eljárások illetékmentessége. Kérem, hogy a kormányzat elgondolásainak megvalósulását a tisztelt Ház a törvényjavaslat megtárgyalása sorá n, illetve annak elfogadásával támogassa. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Salamon László elnök úr, az alkotmányügyi bizottság előadója. Felszólaló: Dr. Salamon László az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága a törvé nyjavaslatot megtárgyalta, és ezzel kapcsolatban egy módosító
