Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 21. hétfő, az őszi ülésszak 7. napja - Az ülés tárgysorozaatának elfogadása - A központi költségvetés 1993. évi irányszámait és a tköltségpolitika főbb kérdéseiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - VINCZE KÁLMÁN, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja vezérszónoka: - ELNÖK (Szabad György): - VINCZE KÁLMÁN, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
543 Itt csak egynéhány dologra szeretnék utalni, és szeretném felhívni a figyelmet. Ugye, a mezőgazdasági termé keknél, az élelmiszernél ez a szám, ha a 8%os, tehát az alacsonyabb ÁFA kerül meghatározásra, nem annyit jelent, hanem halmozottan fog jelentkezni, hiszen néhány olyan dolog is befolyásoló tényező a mezőgazdaságnál, amelyiknek 25%os lesz az ÁFAja, és íg y mindjárt nagyobb és jelentősebb áremelkedést fog jelenteni. Egy másik dolog, ami igen jelentősen fogja érinteni az érdekelteket, a 25%os ÁFAnál a lakásra vonatkozó megszorítás. (16.50) Bár a pénzügyminiszter úr jelezte, hogy bizonyos szociális szempont ok figyelembevételével lehetőség lesz arra, hogy visszaigényelhető lesz az ÁFAtartalom, itt viszont úgy érezzük, hogy szubjektív megítélés alapján nem valószínű, hogy ez jó megoldás lesz; és ha még azt is hozzászámolom, hogy jelenleg a költségvetés részér ől igen vékony összeg áll rendelkezésre a jelenlegi lakásépítések támogatásához, szinte azt lehet előre jósolni, hogy a lakásépítés valószínűleg majdnem teljesen meg fog szűnni, illetve a magánkezdeményezés teljesen lehetetlen helyzetbe fog kerülni. Azt cs ak zárójelben jegyzem meg, hogy az erre épülő iparág egyszerűen ellehetetlenedik, és a munkanélküliségnek az újbóli nagyarányú növekedését fogja maga után vonni. Tehát összességében úgy érezzük, hogy a kétkulcsos ÁFAval újból a háztartások további megsarc olására készül a Kormány. Itt természetesen egyfajta alternatívaként – ami már azóta a rádió és a sajtó nyilvánosságában is elég jelentős publikációt kapott – a vagyonadó bevezetését tartjuk szükségesnek, és itt talán részben utána lehet járni azoknak az á llami vagyonoknak a különböző módon történt, értéken aluli kijátszásának is, amik az elmúlt időszakban és a plénumon is nagyon sokszor hangot kaptak. Egyfajta megoldási módszernek érezzük ezt is. Egy javaslatot is szeretnék tenni. Mi úgy gondoljuk, hogy ép pen az említett lakásgondok és problémák megoldásaként, a lakáskiadások költségvetési terheinek a hosszú távú csökkentése érdekében újból meg kellene preferálni rendkívüli törlesztésekkel, még azon az áron is, ha az átmenetileg nagy terheket róna természe tesen a költségvetésre. Mindenáron meg kellene – véleményünk szerint – akadályozni a munkanélkülicsúcs 750 ezer fő fölé történő emelkedését, ami – ismerve az előrejelzéseket – a jövő év végére valószínűleg az 1 milliót eléri. De úgy gondoljuk, hogy ezt meg lehetne valósítani komplex erőforrásallokáció ösztönzőkkel, amely a szigorú önköltségminimalizálás feltételrendszerén nyugszik, továbbá hozzá kellene kapcsolni a rendszerhez egy szigorú ellenőrzést is. A bér alakulása véleményünk szerint vállalkozási ka tegória. 1992ben sem volt jelentősége olyan mértékben, mint amilyent a mögöttes elméleti feltételezések kapcsán elképzeltek. Pozitív tendencia egy tőkeerős, fejlett piacgazdaságban, hogy a központi centralizáció és decentralizációcsökkentés úgy valósul me g, hogy az adók és támogatások egyidejűleg kerülnek alacsonyabb mértékbe. Itt csak egy zárójeles megjegyzést szeretnék tenni azzal az elképzeléssel, hogy a személyi jövedelemadónál egy plusz kulcs bevezetésére kerülne sor – 50%kal az 1 millió forint felet ti jövedelmeknél. A politikai jelentősége – nem vitatom – jelentős, nagy, viszont a hasznát nem igazán látom előre, mert véleményünk szerint 1 millió forintnál meg fognak állni a jövedelmek, és újból csak a feketegazdaság nyert megint egy menetet. Tudomásu l kell venni véleményünk szerint, hogy Magyarországon csak évek múlva jönnek és jöhetnek létre azok az állapotok, amelyek a fejlett piacgazdaságokban a költségvetés számára a bevételt biztosítják. Fejlődési szakaszokat le lehet rövidíteni, de átugrani nem lehet. Ágazati strukturális beidegződéseket nem lehet egy gazdaságból kiiktatni, főképpen, ha az a legracionálisabb költségviszonyokra épül, hiszen a családi gazdálkodás az alap. Jaj annak az építménynek, amelynek először a tetejét építik meg és nem az ala pját, ezért nem a költségvetés lehetséges hiányát kellene
