Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince):
53 Tehát az a bizonyos 1%, ami a Szolidaritási Alap javára vonandó le, elvileg része a munkabéremnek és az önök munkabérének. Ez nekem ki nem fizethető. Ezt én nem kaphatom meg, és arra sincs jogom, hogy ezt követeljem. Még azzal se követelhetem, hogy majd én fogom befizetni. Ezt nekem nem adják oda, soha nem kerül a tulajdonomba. Kérdés, hogy akkor kié. Az adóhatóságé még nem, mert az adóhatóságé akkor lesz, hogyha befizetik. Ennek következtében a mu nkáltató tulajdonát képezi. Ezt a Szolidaritási Alap javára fizetendő járulékot ugyanúgy kell behajtani, mint az adót. Aki az adót nem fizeti, az különféle adóügyi szankcióknak teszi ki magát – késedelmi pótlék, mulasztási bírság stb. ", tehát a munkáltató ezt a pénzt azért nem tudja elsikkasztani, amíg az övé, mert az övé. Amikor az Országgyűlés az adóügyi rendtartást elfogadta – az adózás rendjéről szóló törvényt ", akkor arra az elvi álláspontra helyezkedett, hogy az adócsalás esetét kivéve, más büntetőj ogi szankcióra szükség nincsen, azért, mert az adóügyi hatóságnak lehetősége van az adók végrehajtására, tehát a behajtás útján juthat hozzá az állam a saját pénzéhez. Eldöntendő kérdés, hogy elége az adóügyi szankció. Ha jól működik az adóhatóság, akkor az a pénzt bekasszírozza, büntetőszankcióra nincs szükség. Van olyan ország, ahol ennek ellenére büntető- klauzulával biztosítják az adóbefizetést. Mi egy ilyen szabályozás lehetőségével az igazságügyi miniszter urat megkínáltuk, és most a gazdasági bűncse lekmények újraszabályozása kapcsán kell állást foglalni abban, hogy vane szükség egy ilyen büntetőrendelkezés fölvételére. Tehát a képviselő urak első kérdésére a válaszom az, hogy mi megfontolásra javasoltuk egy ilyen büntetőrendelkezésnek a felvételét. A második kérdésről egész röviden. Jogilag nem tud a vállalatvezető magának se prémiumot, se jutalmat kifizettetni, csak az erre jogosult szerv. Amióta az ügyészség úgynevezett "áfel" általános törvényességi felügyeleti – tevékenységét átalakították, akkor a vállalati szféra ebből kikerült. 1989 óta a cégbíróság gyakorol törvényességi felügyeletet a vállalatok felett, de ez a felügyelet sem terjed ki a gazdasági tevékenységre, illetőleg a gazdasági célszerűségi döntés körébe eső tevékenységre. Ennek követke ztében itt az ügyészség eszköztelen, s ha személyi konzekvenciát ennek folytán le kéne vonni, az pedig a kinevezőnek a dolga, és úgy gondolom, össztársadalmi érdek lévén az, hogy a Szolidaritási Alapba befolyjon a pénz. Hadd mondjam úgy, hogy senki nem tud hatja, hogy mikor lesz belőle munkanélküli. Ennélfogva a saját bőrén is tapasztalhatja, hogy milyen jelentősége van a Szolidaritási Alapba befolyó pénzek biztosításának. De az ügyészség ebben így eszköztelen. Kérem tisztelettel a képviselő urakat és az Ors zággyűlést, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm. (Kis taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Viszonválaszra dr. Balás István képviselőtársunk jelentkezett. Átadom a szót. BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) Köszönöm, Elnök Ú r. Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Ház! Több magasrangú törvény – így az Alkotmány, az ügyészségről szóló törvény és a jogalkotásról szóló törvény is – úgy szól, hogy az ügyészség, ha valahol jogi hiányosságot, anomáliát, szabályoza tlanságot észlel, akkor ebben a körben mégsem egészen eszköztelen, hiszen módjában áll – illetőleg kötelessége is, tőle elvárható ", hogy a jogalkotás megfelelő fórumainál kezdeményezze a megfelelő normák megalkotását. Ebben az ügyben legfőbb ügyész úr bej elentette, hogy a törvényben előírt kötelezettségének megfelelően járt el, kezdeményezte a szükséges jogi norma megalkotását. Erre figyelemmel, társammal előzetesen egyeztetve, erre a válaszra csak elfogadó nyilatkozatot tehetünk. Köszönöm. Határozathozata l ELNÖK (Vörös Vince) :
