Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 16. szerda, az őszi ülésszak 6. napja - A Kormány tevékenységéről szóló beszámoló - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSZÓ PÉTER, DR. (MDF)
508 Ilyen alapon tehát én azt mondhatom, hogy nem értem és nem veszem sem magamra, sem az általam elmondottakra az ön tiltakozását. (Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter: A jegyzőkönyvet majd azért elolvassuk.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Elérkeztünk az utolsó képviselői felszólaláshoz. Megadom a szót Kószó Péter ké pviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. Felszólaló: Dr. Kószó Péter (MDF) KÓSZÓ PÉTER, DR. (MDF) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ezen a késői órán Király Zoltán kedves képviselőtársammal ellentétben ne a csapdákról és a festett képekről, hanem egy olyan területről szóljak a Kormány tevékenységét értékelő vitanapon, amely látszólag csak néhányunkat, valójában azonban mindannyiunkat érint. Ez a testnevelés és sport ü gye. "Mens sana in corpore sano", ép testben ép lélek, szól a latin közmondás. Úgy gondolom, hogy ennek igazsága nemcsak az egyes emberekre, hanem a társadalomra, a nemzetre is érvényes. Így válik mindannyiunk ügyévé a testnevelés és a sport, még azon kedv es képviselőtársaim ügyévé is, akik tízes értéken felüli vérkoleszterinszintjén pár hónapja még Czeizel doktor is csodálkozott. A sport nemzeti ügy. A Kormány, megalakulásától kezdve központi kérdésként kezelte a sportot, ugyanakkor a múlt évre derült ki, hogy a sportot a kormányzati munkába betagozó szervezeti struktúra nem jó, a kormányzati akarat nem jelentkezik látványosan e területen. A Kormány 1991. január 1jei hatállyal kivette az Országos Testnevelési és Sporthivatalt a Művelődési és Közoktatási Mi nisztérium alól, és országos hatáskörű szervként államtitkári rangban lévő vezetővel egy tárca nélküli miniszter felügyelete alá helyezte. Ezzel a sportot közvetlenül bekapcsolta a kormányzati munkába. A Kormány a hiányzó iskolai sportlétesítmények pótlásá t célzó programja megvalósítása érdekében költségvetési törvényjavaslataival mintegy 640 hiányzó iskolai tornaterem pótlását vette célba. A költségvetés 1991ben 140 tornaterem építésének befejezéséhez és 58 megkezdéséhez mintegy 1,4 milliárd forint értékb en, 1992ben 466 tornaterem megépítéséhez mintegy 2,8 milliárd forint értékben nyújtott céltámogatást. A sportolás anyagi fedezetének biztosítására szolgál a szerencsejátékalapból elnyerhető támogatás és a bingójátékból befolyó jövedelem. A szerencsejátékalap 1991. december 27e óta működik. A szerencsejátékot szervező által a szerencsejátéktörvény 30. §a alapján befizetett pénzösszegeket nyilvános pályázati rendszer keretében juttatja el az alap részére, részben sportcélokra, ideérve a lóversenyzést is . Ez mintegy 164 millió forintot jelentett a sport számára. 1992. május 5ei ülésünkön fogadtuk el az útalapról szóló 1992. évi XXX. törvényt, a 4. § szerint az útalap pénzeszközeinek minimálisan 5%át országos és regionális kerékpárúthálózat fejlesztésér e, fenntartására, üzemeltetésére kell fordítani. Ez az összeg csak ebben az évben – hangsúlyozom, csak ebben az évben – legkevesebb 340 km kerékpárút megépítésére elegendő. A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosította az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvényt, így már nemcsak nyugdíjas olimpiai bajnokaink, hanem világbajnokaink is 2500 forint értékű pótlékban részesülnek. Az 1992. évi költségvetés 290 millió forintot biztosított a közvetlen olimpiai felkészülésre. Az eredmények, a fényes sikerek ismeretében nyugodtan állíthatom, nem hiába. E rövid összefoglaló elmondása után büszkén húzhatnánk ki magunk, ha nem tudnánk, hogy a sportolni vágyók, a sportszerveze tek és intézmények pénzügyi, igazgatási, szakmai jellegű gondjai mindezen segítség ellenére még nem rendeződnek. E problémák megoldására, a sport társadalmi
