Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédemi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
46 államtitkár asszonytól, hogy a mini sztérium mit kíván tenni a tájidegen halfajták: az angolnák, az amur és a busa Balatonból történő végleges eltávolítására. Másodszor: a balatoni, úgynevezett szemétzugokban az uszadékkihúzók megépítésére és annak működtetésére. Mi módon akadályozzák meg a jövőben a partfalépítéseket, amelyeknek kő- és betonteste még tovább nehezíti a tó öntisztulását? Negyedszer: mit tesznek a vízgyűjtő területek szennyezőforrásainak felszámolására? Gondolok itt a kommunális szennyvíztisztító kapacitás bővítésére, a tisztít ott szennyvizek vízgyűjtő területen kívül történő nagyobb mérvű vezetésére, Zalaegerszeg kommunális és szennyvízgondjainak végleges megoldására, a KisBalaton II. ütem mielőbbi befejezésére, a környezetkímélő mű- és szerves trágya szakszerű tárolására, a n övényvédőszerek szakszerű elhelyezésére és a növényvédőszeres göngyölegek mint veszélyes hulladékok a Balaton vízgyűjtő területén történő eltávolítására és megsemmisítésére. Tisztelt Államtitkár Asszony! Kérem, az interpellációmban felvetett gondokra és ké rdéseimre szíveskedjék a választ megadni. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Tarján Lászlóné államtitkár asszony válaszol. Dr. Tarján Lászlóné környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár válasza TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédemi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Az interpellációban feltett nagyszámú kérdésre az időkereten belül csak nagyon sűrítetten, de célratörően fogok válaszolni. Az első kérdés, a mi Kaposvár ivóvízminőségéhez kapcsolódik. Ezzel összefügg, hogy Kaposvár vízellátásának kétharmad része felszín alatti vízbázisból, egyharmad része pedig a fonyódi felszíni vízműről távvezetéken vezetett ivóvízzel van megoldva. A kaposvári ivóvíz klórozás ának mértékével és annak vastartalmával kapcsolatban az Országos Közegészségügyi Intézet jelentése szerint, ennek alapján válaszolok. A Balaton déli részén a vízkezelés a szokásos technológiánál komplettebb, a derített és a szűrt vizet még aktív szénszűrők ön is átvezetik. A fertőtlenítéshez klórt használnak. Igaz, hogy a Kaposvár felé indított víz magasabb klórtartalmú, azonban a városhoz érkezve már a megengedett érték alá csökken. A vízművet elhagyó víz bakteriológiailag megfelelő, kloroformtartalma nem é ri el a határértéket, a rákkeltő hatással kapcsolatos biokémiai teszt eredménye negatív volt. (15.00) Tehát a vízműben alkalmazott vízkezelési technológia – beleértve a klórozást is – megfelel a nemzetközi gyakorlatnak és a közegészségügyi követelményeknek . Kétségtelen, hogy ma már ismert a klórozásnál korszerűbb, hatékonyabb eljárás is, ennek elterjesztésére Magyarországon is sor kerül. Tájékozódásom szerint az elmúlt időszakban a város fogyasztóitól a dunántúli regionális vízműhöz érkezett panaszok egyért elműen az ivóvíz magas vastartalmára vezethetők vissza. Ezek elsődlegesen a felszín alatti vízbázisok magas vastartalmával vannak összefüggésben, de összefüggnek természetesen a távvezeték, illetve a hálózat műszaki állapotával is. Tehát ez a helyzet a kap osvári kórház esetében is, amit az interpelláció említ. A hálózatkarbantartás színvonalának javításával ez a gond nagyrészt megszüntethető. Mindezekkel együtt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy az ivóvíz magas vastartalma és az időnkénti rozsdavörös els zíneződés a víz élvezeti értékét ugyan jelentősen rontja, az egészségre azonban nem ártalmas. Második kérdésként a Balatonba telepített tájidegen halfajokról szólt képviselőtársam, nevezetesen az amurról, a busáról és az angolnáról. Itt jegyezném meg, hogy amurt a Balatonba nem telepítettek – igaz, hogy szórványosan előfordul, ez azonban a Zala folyón keresztül kerülhetett a tóba.
