Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 16. szerda, az őszi ülésszak 6. napja - A Kormány tevékenységéről szóló beszámoló - ELNÖK (Szabad György):
378 elosztásához vezetett. A Kormány éppen ezért külön programokkal igyekezett az orsz ág keleti – északkeleti megyéinek gondjain segíteni. Mivel Magyarország a nemzetközi gazdasági együttműködésben tevékenyen részt vevő ország, nem maradhatott kívül a világgazdaságban észlelhető változásokon, így azon a recesszión sem, amely napjainkban szint e az egész világon érezhető. Ennek a recessziónak mind ÉszakAmerikában, mint NyugatEurópában feltárták az okait, vizsgálták, és 1992re végének a kezdetét jósolták. Ma már látható, hogy legkorábban 1993ban várható nemzetközileg a recesszió vége, és kezd ődhet meg az emelkedés. Őszintén csodálkozom azon: ha az Amerikai Egyesült Államokban vagy NagyBritanniában a választásokon és a választások után meg lehet állapítani, hogy világgazdasági recesszió van, és ez hogyan sújtja ezeket a vezető ipari országokat , amelyek folyamatosságban, kontinuitásban működtek, akkor miért csodálkozunk azon, hogy egy átalakuló, kritikus helyzetben lévő, alig felszabadult és átalakulás előtt álló Magyarországot milyen súlyosan és katasztrofálisan érint – csak mint egyik tényező – ez a világgazdasági recesszió. A tények ilyen alakulása és túlzottan derűlátó megítélése tehát nem írható egyszerűen csak úgy a magyar Kormány számlájára, hogy "nos, tévedtek, azt hitték, hogy jobban sikerül". Azt a tényt pedig, hogy a gazdasági átalakul ás milyen előre nem látható nehézségekkel párosul, hogy ezek leküzdése milyen hatalmas energiát, tőkét igényel, és mennyi verejtéket jelent – jól jelzi a volt NDK sorsa. Egy olyan területen, amely a gazdasági mutatók vonatkozásában megelőzte Magyarországot , amely a német egyesüléssel azonnal konvertibilis valutához és az Európai Közösség minden gazdasági kedvezményéhez akadálytalanul jutott hozzá, amelyen óriási tőkebefektetések történnek – évi 140 milliárd márka körüli öszszegben – , a magyarországinál jóva l nagyobb nehézségek alakultak ki: az ipari termelés a korábbinak kevesebb mint felére esett vissza, a munkanélküliség százalékaránya messze meghaladja a magyarországi adatokat. Ilyen körülmények között a magyar Kormánynak mindenekelőtt a működőképesség fe nntartása kellett, hogy az elsődleges célja legyen. (9.20) Nekünk nem volt az ország nagyobbik része egy hosszú évtizedek alatt kialakult piacgazdaság és egy – Európa vezető gazdasági hatalmával történő egyesülés után – új helyzetbe került gazdaság. Magunk ra vagyunk elsősorban utalva. Éppen ezért, amikor a működőképesség fenntartása volt az elsődleges célunk, akkor hangsúlyozni kell az ország politikai stabilitása fenntartásának fontosságát, a gazdaság jogi hátteréül szolgáló egész sor törvény megalkotásána k, a magyar gazdaság külföldi megítélésének kedvező voltát biztosítani. Ez az oka annak, hogy a külföldi tőkebefektetés összehasonlítva – Németországot kivéve – bármelyik országgal a legnagyobb, a Kormány eredményes harcot folytatott az infláció ellen, meg őrizte a külső fizetési mérleg egyensúlyát és térségünkben a leggyorsabb és legeredményesebb privatizációt indította el. Ez a privatizáció nem a korábbi gazdasági állapotok konzerválását tűzte ki célul, nem a veszteséges nagyipar fenntartását akarja elérni , hanem a korszerűsítést, a jövőt óhajtja szolgálni. Kedvezményes hitelrendszerrel és a munkavállalói résztulajdonosi programmal a belföldi tulajdonosi réteg kialakítását is segíteni kívánja. A kialakult magyar bankrendszer és az infláció megfékezése miatt csökkenő kamatok elősegítik a vállakozásbarát gazdasági politika fokozatos kibontakozását. Hogy ez a munka nem eredménytelen, mutatja, hogy az országban több mint félmillió egyéni vállalkozó dolgozik. Tagadhatatlanul nem vállalkozásbarát a rendkívül magas társadalombiztosítási járulék, az állam azonban nem vonulhat ki egyik napról a másikra a szociális gondoskodás területéről. Érdemes… ELNÖK (Szabad György) :
