Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - Bejelentés: Boros László jegyző - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - MIHÁLY ZOLTÁN, DR. (MDF)
38 2. A cigaretta megsemmisítése csak akkor lehetséges, ha az fogyasztói forgalomba nem hozható. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyzést érdemel, hogy 1991 elejétől napjainkig 97,3 millió szál belföldi és 20,2 millió szál külföldi gyártmányú elko bzott cigarettát értékesítettek a vámszervek, amely a teljes belföldi cigarettaforgalomhoz képest – 26 milliárd szál – elenyésző mennyiség. Végül 3. A készülő jövedéki törvény a cigarettákon zárszalag alkalmazását fogja előírni, ezáltal az ellenőrzés rendk ívül egyszerűvé válik. Jelenleg a belföldi eredetű termékek számla alapján, míg a külföldi eredetű termékek számla vagy vámokmány fedezete mellett értékesíthetők, ami az illegális forgalmazás teljes megszüntetését végeredményben azért nem teszi lehetetlenn é. Tisztelettel kérem képviselőtársamat, tájékoztatásomat tudomásul venni szíveskedjék. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm miniszter úr válaszát. Következő kérdésfeltevőnk Tompa Sándor képviselőtársunk lenne, de hivatalos elfoglaltsága miatt a válaszadó Szabó Tamás tárca nélküli miniszter úr néhány perc múlva érkezik meg, ezért a kérdést felcseréljük. Dr. Mihály Zoltán képviselőtársunk, MDF, kérdést kíván feltenni a belügyminiszterhez Kiszombor" Nagyszentmiklós határátkelőhelyek megnyitása tárgyában. Dr. Mihály Zoltán képviselőtársamat illeti a szó. (14.20) Kérdés: Dr. Mihály Zoltán (MDF) – a belügyminiszterhez "Kiszombor – Nagyszentmiklós határátkelőhelyek megnyitása" tárgyában MIHÁLY ZOLTÁN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előző évben már volt szerencsém kérdést feltenni Boross Péter belügyminiszter úrhoz a határvidék balkanizálódása tárgyában. Az akkor hozott gyors intézkedések éreztették a hatásukat, de úgy látszik, ez a határvidéki téma kezd örökzölddé válni, és ezért július hó nap 8án kénytelen voltam újólag kérdést intézni a belügyminiszter úrhoz a Kiszombor"Nagyszentmiklós határ megnyitása kérdésében. A KisJugoszlávia ellen foganatosított embargó tovább nehezítette a határvidék eddig is túlterhelt forgalmát. "Nyakunkon a tör ök!" mondhatják lakókörzetem állampolgárai. A röszkei, tompai határátkelőhely mellőzése következtében a NyugatEurópából a Balkánra, illetve Törökországba irányuló forgalom döntő többsége a nagylaki határátkelőhelyre terelődött. Makó városán dübörög át az összes kamion- és személygépkocsiforgalom, rányomva minden terhét, szennyét és zajártalmait a város lakóira. A város főútvonalán – mely a 43. számú nemzetközi útvonal – egyetlenegy jelzőlámpa védi a gyalogosforgalmat. Hovatovább a városban lehetetlenné vá lik a kerékpáros közlekedés – nem is beszélve a szülők félelméről, amit gyermekeik főúton való közlekedése miatt éreznek. Az invázió pozitív oldalán a Külügyminisztérium, illetve a magyar költségvetés jelentős többletbevételt inkasszál. Hogy ki viseli a há trányt? Úgy hiszem, ez egyértelmű: a város lakói. De hogy milyen mértékű ez a hátrány, ez nagymértékben függ a Belügyminisztérium intézkedéseitől. Felhívom az érdekelt, intézkedésre jogosult miniszteri szervek figyelmét arra, hogy szinte megközelíthetetlen né váltak Apátfalva, Magyarcsanád, Nagylak községek: sokszor 34, de esetenként, hétvégeken 810 kilométeres sorok állnak a határátkelőhely előtt. Mindezt tetézi a röszkei és a tompai határátkelőhelyek mellőzéséből adódó többletforgalom. Megoldá st jelentene, ha ezt a nagy mennyiségű tranzitforgalmat a gyorsan megnyitandó Kiszombor" Nagyszentmiklós kilépő szakaszra terelnék. Ebben a térségben a későbbi időben tervezve van egy határátkelőhely létesítése. A hirtelen támadt rendkívüli helyzet indokol ja, hogy itt egy határátkelőhelyet mielőbb megnyissunk: a 43. számú útról csupán 45 kilométeres terelő útszakasz megépítésével el lehetne terelni a forgalmat úgy Kiszombor községről, mint Makóról is.
