Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember l5. kedd, az őszi ülésszak 5. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KERESZTES K. SÁNDOR, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
330 elo sztási rendszerben szolgáljáke meghirdetett céljuk megvalósítását, azaz a területi aránytalanságok csökkentését, az elmaradott térségek fejlesztését? Végül a negyedik kérdésem az, hogy miért nem készült még el a területfejlesztési törvény? Köszönöm a figy elmet, és kérem miniszter úr válaszát. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Keresztes K. Sándor miniszter urat, az interpellációra szíveskedjék megadni a választ. Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter válasza K ERESZTES K. SÁNDOR, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd kezdjem azzal, hogy úgy gondolom, a miniszterelnök úr nem tévedett, amikor rám szignálta az interpellációra a dandó választ, hiszen nemcsak vélt, hanem valós gazdája vagyok – vagy szeretnék legalábbis lenni ", mint a minisztérium neve is mutatja, a területfejlesztésnek. Az azonban kétségtelen, hogy a területfejlesztés – mint kormányzati tevékenység – valóban több tárcát érint, eredményessége több tárca együttműködésétől függ, hiszen nekünk nincs más dolgunk – és ez a "más" idézőjelben értendő, mert éppen elég ", mint az, hogy a különböző minisztériumok ágazati tevékenységét területre, térségre orientáltan próbáljuk meg koordinálni és ezáltal hatékonyságát javítani. Ennyit az írásban be nem adott, szóban elmondott bevezetőhöz. Most szeretnék válaszolni az előzetesen írásban benyújtott kérdésekre. Úgy gondolom, hogy az ön által feltett első és negyedik kérdés szorosan összetartozik, azaz a törvény szükségességének megítélése és annak Országgyűlés elé terjesztése nyilván közös megfontolást igénylő kérdés. Ezekkel kapcsolatban jelzem, hogy a kormányzat már 1991ben felismerte a területfejlesztés törvényi szabályozásának szükségességét, ezért szabta meg ezt feladatként "A magyar gazdaság átállásának és fejlődésének programja" című dokumentumban, illetve annak szabályozási tervezetében. A területfejlesztés korábbi szabályozása ugyanis a központi tervgazdálkodáshoz kötődött. A szociális piacgazdaság és az új önkormányzati rendszer a területi fejlődés számára új feltételeket teremtett, ezért szükségessé vált a területfejlesztés új jogi szabályozása. A törvény ugyanis igen fontos feltétele annak – és ebben egyetértek képviselő úrral ", hogy a területfejlesztés beavatkozásait a Parlament által szentesített, tudatos területfejlesztés váltsa fel. Szükség van erre továbbá azért is, mert jelenleg nincs olyan érvényes jogi szabály, jogi norma, amely keretjelleggel határozná meg a terü letfejlesztés hosszabb távú céljait, ebben az állami szerepvállalás területeit, az alkalmazkodó eszköz- és intézményrendszer elemeit. Ezenkívül a területfejlesztési törvény meghatározza majd a regionális politika prioritásait, hosszabb távú cé ljait, amelyek között az általunk készített tervezetben szerepel a régiók között mutatkozó hátrányos különbségek és esélyegyenlőségek mérséklése is. Hangsúlyozom: mérséklése és nem csökkentése, hiszen az egyenlőtlenségek csökkentése középtávon is nehezen v állalható feladat. Hozzátenném még ehhez, hogy éppen e kérdés bonyolultsága, a feltételrendszer sok tekintetben kialakulatlan volta, az eszközök keresése okozta azt, hogy a törvény nehezen készül. Második kérdésével kapcsolatban – hogy szükség vane az elm aradott térségek arányos fejlesztéséhez területfejlesztési törvényre – azt mondhatnám, hogy ez a feladat önmagában még nem tenne szükségessé törvényi szabályozást, hiszen – ezt ön is jól tudja – a kormányzat regionális politikája ma is kiemelten preferálja az elmaradott térségeket. A költségvetésben e célra biztosított összegek felhasználását jelenleg az elmaradott területek fejlesztését és a munkahelyteremtést szolgáló, területfejlesztési támogatásokról szóló kormányrendelet szabályozza.
