Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VASTAGH PÁL, DR. az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka:
33 ugyanakkor önálló szerv is. És éppen ezért nagyon pontosan kell szabályozni a kettő közötti kapcsolatot, ennek megfelelően kell kialakítani az állampolgári jogok biztosának közjogi státusát, közjogi állását is. Ezt az én álláspontom szerint elsősorban ahhoz kell közelí teni, ami az eddigi gyakorlatnak megfelelő, tehát az Országgyűlés által választott más közjogi méltóságok közjogi pozíciójához kell közelíteni, mint például az alkotmánybírákhoz vagy az Állami Számvevőszék elnökének közjogi pozíciójához, és ehhez kell igaz ítani az összeférhetetlenség szabályait is, amelyek szintén nem konzekvensek ebben a javaslatban, ebből az összefüggésből kiindulva. Ehhez kell igazítani olyan megoldásokat is, mint például a tisztségtől való megfosztás, amely ugye országgyűlési hatáskörbe teszi le ezt a kérdést, illetőleg ennek az eldöntését, ami nem eléggé normatív alapokon fogja össze a tisztség megszűnésének ezen esetét, és nem igazít el ebben az indoklás életszerű példája sem, hogy a kábítószer élvezőjévé válik az állampolgári jogok bi ztosa, és ekkor kell kimondani a tisztségre való méltatlanságát és a tisztségtől való megfosztását. Ezeket sokkal pontosabban kellene szabályozni. Vitatott a bírósághoz való viszonyrendszerben – és ez kihat a hatáskörre is – az, amely a nemzetközi joganyag szerint kisebbségi megoldás, hogy bírósági határozatok esetében is a biztos felléphet a törvényben meghatározott feltételek között. Azért vitatott, mert többen úgy vélik, hogy egyrészt ez veszélyezteti a bírói függetlenség elvét, másrészt pedig csak nagyo n szűk körű lehetőséget biztosít az állampolgári biztos számára. Igaz, hogy a törvényjavaslat más helyén próbálja szűkíteni ezt az interveniálási lehetőségét az állampolgári biztosnak. De miután egy átmeneti helyzetben vagyunk, és amikor a példákat keressü k, akkor szerencsésebb a hasonló átmeneti helyzetben lévő országok gyakorlatát figyelembe venni, mint például a lengyel gyakorlatot, ahol éppen egy szélesen kialakított hatáskör következtében a lengyel állampolgári jogok biztosa működésének első esztendejé ben 55 ezer panaszt kapott. Ez gyakorlatilag olyan konfliktusforrást teremtett és eredményezett, aminek egyik következménye a biztos lemondása volt. Tehát inkább talán szűkebben szabályozzuk, inkább a realitásokhoz jobban közelítő modellt alkossunk meg, am ely viszonyainknak jobban megfelel. A másik nagy kérdés az ügyészség általános törvényességi felügyelete. Nincs előterjesztés az ügyészségre vonatkozó kormányzati koncepció tárgyában. Többszöri nekifutás, próbálkozás után sem világos, hogy milyen pozíciója van a kormányzatnak az ügyészség helyzetét, kormányzati alárendelését vagy önálló ágként való működését illetően, de nincs arra vonatkozóan sem természetesen világos kép, hogy mi lesz az ügyészi általános törvényességi felügyelettel, ami ha nem is azonos azzal a jogosítványcsoporttal, amivel az állampolgári jogok biztosa rendelkezik, de megközelítően hasonló. Szintén egymás mellett konkurráló hatáskörök alakulhatnak ki. És itt érintkezési pont van az önkormányzatok az önkormányzati képviselőtestületek álta l hozott döntések és a köztársasági megbízott tevékenysége között is, hiszen a köztársasági megbízott is törvényességi ellenőrzést végez: nem törvényességi felügyeletet, amelyet nagyon sokszor nagyon sokan elvétenek, még hozzáértő szakemberek nyilatkozatai ban is számtalanszor láttam törvényességi felügyeletről beszélni és nyilatkozni, holott törvényességi ellenőrzésről van szó, és ez minőségében mást jelent. Tehát összegezve: itt pontosabb szabályozásra és pontosabb beillesztésre látunk szükséget. A másik p roblémakör, harmadikként amiről szeretnék még szólni a hátralévő időben, az, hogy nagyon nagy veszélynek van kitéve az állampolgári jogok biztosa, vagy egy szakbiztos is a különböző politikai nyomások következtében, hiszen az állampolgári biztos tevékenysé gében és döntéseiben, kezdeményezéseiben nagyon gyakran már nem a konkrét, tételes jogi szabály az irányadó. Pontosabban azon a szakaszon az ügy már túlkerült, túljutott, hogy konkrét, tételes szabályok jelentsék a vizsgálódás tárgyát. Alkotmányos rendelke zésekhez, alkotmányos elvekhez vagy nemzetközi elvekhez kell viszonyítani, ez alapján megítélni és minősíteni egyegy ügyet, ez pedig szükségképpen elvezet oda, miután a tételes jogi alap már egészen messze van a dologtól,
