Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - A mezőgazdasági szövetkezetek és egyes gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyelet gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
3064 Bocsá nat, tévedtem, még újabb további két felszólaló jelentkezett, félreértés eloszlatása végett jegyzem meg. Parancsoljon, Lakos képviselő úr. Felszólaló: Dr. Lakos László (MSZP) LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A bet erjesztett törvényjavaslat szükségességének az igazolására két különböző indoklást ismerhettünk meg. Az írásos indoklásban Bogárdi képviselő úr és társa a következőkkel indokol. A mezőgazdasági szövetkezetek az átmeneti törvény végrehajtása során gyakran k övetnek el törvénysértést, amellyel szemben a tagság – részben tájékozatlansága, részben a vezetőségtől való függősége miatt – nem lép fel. Erre majd még visszatérek. A szóbeli indoklásban teljesen más hangzott el. A beterjesztő arról beszélt, hogy a békes ség, a megnyugvás érdekében tartja fontosnak az átalakulások felülvizsgálatát, ugyanis ezektől azt várja, hogy a sok vita, a sok ellenvélemény, a sok veszekedés ellenére, vagy pontosan a pontatlanságok ellenére vagy megvizsgálására kiderüljön, hogy a szöve tkezet valóban törvényesen járt el vagy nem törvényesen. Önmagában is látszik, hogy ez a két indoklás így nem egyeztethető össze. Ezért rendkívül fontosnak tartom, hogy tisztázzuk a kiváltó okokat. Az én véleményem: óriási feszültségek alakulnak ki az átme neti törvény végrehajtása kapcsán, és a törésvonal nem a tisztesség és a tisztességtelenség határán húzódik, ahogy azt Bogárdi képviselőtársam elmondta, hanem egészen máshol. Rossz az átmeneti törvény, és végrehajtása súlyos nehézségeket okoz. Vona képvise lőtársam elmondta, hogy a tvben csak négyöt órát kapott a téma ismertetése, hogy a tagok nem voltak kellően tájékozottak, hogy félrevezették az embereket, ez a tárgyalás során többször elhangzott. Egyetértek ezzel. Egyetértek, ugyanis a hivatalos indokol ásnál mindig az hangzott el, hogy az átmeneti törvény milyen jó, milyen nemes és megvalósítható célokat tűz maga elé, elsősorban azt – minden indokolásban ez hangzott el – , hogy azok az emberek, akik magángazdaságot, akik a szövetkezeten kívüli gazdaságot kívánnak alapítani, termelőeszközhöz juthatnak, családi gazdaságot, új típusú gazdaságot alakíthatnak ki. Nos, ez nem következett be. Nem következett be, mert a hivatalos indoklás nem szólt az átmeneti törvénnyel kapcsolatos gondokról. Nem szólt például ar ról, hogy a szövetkezeti üzletrész értékét hogyan kell megítélni, mennyit is ér valóban a szövetkezeti üzletrész. S egyetértek ezen a ponton Kelemen József képviselőtársammal, becsapták az embereket. Becsapták azért, mert az önálló gazdálkodás lehetőségét vetítették eléjük az átmeneti törvény kapcsán, közben az értékesítési és a jövedelemszerzési lehetőségek is teljes mértékben megváltoztak. Ezzel is becsapták őket. Úgy tűnik, kiderült a végére, hogy a szövetkezetek mechanikus földarabolásából nem lehet meg alapozni a magángazdaságok termelőeszközigényét, és az is bebizonyosodott, hogy a kiválók rendkívül jelentős hányada nem azért kért részt természetben a szövetkezeti üzletrésze fejében a szövetkezet vagyonából, mert magángazdaságot kell alapítani, hanem t eljesen más célból, majd erről még beszélek. A szövetkezet üzletrészének a névértéke írva vagyon, mindenki megkapta a vonatkozó közgyűlési határozatot a vagyonnevesítés kapcsán, de senki nem beszélt arról, hogy ezt a vagyont hitel terheli. Vagy azért nem b eszélt, mert elhallgatták a vezetők, vagy azért nem beszélt, mert nem tudták, hogy mennyiről van szó, vagy azért nem beszélt, mert ez a hitelteher pontosan az idei rendkívül aszályos esztendőben vált olyan mértékűvé, hogy a szövetkezet vagyonát rendkívüli mértékben leértékelte. És ehhez egyébként nem kaptak segítséget, mert a Kormány az aszálykárok – hogy úgy mondjam – kompenzálásától eltekintett. Nem beszélt a propaganda arról sem, hogy ez a vagyon különböző részekből áll. Van mozdítható vagyon, van értéke sítési lehetőségekkel rendelkező vagyon, van olyan vagyon, amit ki lehet vinni a szövetkezetekből. Ezek a tehenek, viszik is ki szívesen őket, döntő többségét vágóra. Egy korábbi
