Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - A mezőgazdasági szövetkezetek és egyes gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyelet gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
3058 Nem tudom, hogy szabade ilyet tenni, szabade kijelenteni egy bizonyos körről, hogy az ő munkájuk bizony törvénysértő, anélkül, hogy ne vállalnánk ezért a megfelelő konzekvenciát, ne vállalnánk az esetleges felelősséget, mert bizony ez üzleti életükben nyilvánvalóan meg fog jelenni, mert nem szívesen állnék semmiféle partneri kapcsolatban olyan gazdálkodó egységgel, amelyről egy törvény azt mondja, hogy ennek a működése bizony törvénysértéseken alapul. Nem tudom, hogy ezt milye n megfontolásból gondolták az előterjesztők behozni. Az indokolásban – és ezzel egyetértek – kijelentik, hogy semmiféle olyan felügyeleti és hatósági jogköre ezeknek a földművelésügyi hivataloknak nem lesz, amelyek a Cégbíróság törvény adta jogát csorbítan ák, mindössze elősegíti, közreműködik a munkájukban, és ilyenolyan bizonyítékot szerez be – én még egyszer mondom: ez azért egy picit nyomozati tevékenység is. Ezzel szemben az első szakasz már mindjárt úgy kezdődik, hogy "Közreműködik a Cégbíróság törvén yességi felügyeletének ellátásában" – tehát akkor a bíróság mellett vagy benne, vagy nem tudom, hogy milyen szervezeti kapcsolódással próbálja megoldani azt a feladatot, amelyre ebben az országban kizárólag csak a cégbíróságok vannak egyelőre feljogosítva. Nem túl szerencsés a 2. § megfogalmazása sem, ha a Cégbíróság bejegyezte ezeket a szövetkezeteket, illetve az átalakult gazdasági társaságokat, annak ellenére, hogy azt a hivatal törvénysértőnek találta. Tehát ilyenkor egy szankció van. Tehát van a hivata lnak – kvázi a törvényben megfogalmazott – cégbíróságok fölötti felügyeleti joga is, és az itt meghatározott jogorvoslati lehetőségekkel egy szuperóvási lehetősége, amely azt jelenti, hogy itt tehet, amit akar a Cégbíróság, ezeknek a hivataloknak azért még e felett egy felülvizsgálati jogkört is biztosít. Ezzel szemben – még egyszer mondom – az indokolás erre nézve nem is tartalmaz, és nem is tartalmazhat semmi kötelező jellegű előírást. Most megpróbáljuk mi ezt valahogy kordában tartani és módosító indítvá nyokat benyújtani hozzá. Ezekkel a részekkel, amelyeket az előbb kifogásoltam, talán jó lenne megbarátkozni, hogy ez a törvény kívülre kerüljön, és megmaradna az, amit az előterjesztők is szívük szerint szeretnének: az a) b) illetve c) pontokban, a közgyűl ési határozatok megtekintése, iratbetekintési jog, a közgyűléseken való részvétel és jelzés a Cégbíróság felé, ha valami törvénysértést találnak. Ezek után kérdezem, hogy ki az, aki nem rendelkezik ilyen jogokkal. Gyakorlatilag ilyen jogokkal mindenki rend elkezik, akit legfeljebb erőszakkal ki nem dobnak a közgyűlésről. Bemegy, leül, megnézi. (Dr. Józsa Fábián közbeszól.) Neked is meg lesz adva a szó, szeretném, ha hangosan mondanád el, úgy talán érthetőbben tudnánk vitatkozni. Bocsáss meg, de most én kapta m meg a szót. – illetve a jelzés értékű megállapítások mindenki számára adottak a Cégbíróság felé, amire a szokásos válasz az, hogy időnk nincs, nem tudunk sem idő, sem személyi állomány hiányában ezzel foglalkozni. Nem tudom, hogy a cégbíróságok meg fogna ke birkózni ezekkel a feladatokkal, ha a földművelésügyi hivatalok ezt a jogkört átvéve majd dolgozni kezdenek az ilyen jellegű vizsgálatokban. Tehát összességében aggályosnak találom a megoldási módot. Azt is tudom, hogy ez egy kényszerhelyzet. Nagyon sa jnálatos, hogy ezt kormányzópárti országgyűlési képviselők törvényjavaslat formájában kénytelenek behozni, tehát olyan ráhatásuk sincs a saját kormányukra, amely a végrehajtást az erre meghatározott jogszabályi kereteken belül kikényszerítheti. Ez az, amit a legnagyobb problémájának tartom, de nemcsak ennek a törvénynek, hanem most, év végén az egész törvénykezési mechanizmusunknak, amely a korábban meghozott törvények nehézkes vagy végrehajthatatlan voltát úgy próbálja megorvosolni, hogy ehhez újabb törvén ymódosítások, illetve új törvények megalkotása társul, amely nem ritkán nemcsak kaotikus állapotokat teremt, hanem az alkotmányosság jogelveit is sérti. Én megköszönöm ezt a lehetőséget, hogy sikerült a 18 képviselőnek és a jegyzőkönyvnek a gondolataimat, illetve az SZDSZ frakciójának a megállapításait rögzíteni, és kérem, hogy
