Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - Határozathozatal a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - PAPP SÁNDOR, DR. a környezetvédelmi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KISS RÓBERT, DR. a környezetvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PINTÉR JÓZSEF (FKgP)
3049 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslatban hét olyan elkülönített állami pénzalapról hozunk döntést, amelyek egyfelől az állami szer epvállalást vannak hivatva szolgálni, másfelől az államháztartási törvény értelmében törvényi szabályozás alá kell, hogy essenek. Ezek az állami pénzalapok azok, amelyek olyan feladatok finanszírozásának támogatását célozzák, melyek fontos, a nemzetgazdasá g szempontjából kiemelt területeket érintenek, ám a vállalati, vállalkozói szféra, illetve az önkormányzatok számára e feladatok önerőből való finanszírozása nem túl vonzó. További szerepük, hogy a költségvetés válláról terheket vegyenek le, tekintve, hogy nemcsak kiadásaik vannak az adott területtel kapcsolatosan, hanem különféle bevételeik is. Így tehát nem kell unosuntalan az államkasszához fordulniuk pótlólagos forrásokért. Az elkövetkezendőkben röviden összefoglalom a frakciónk véleményét a szóban for gó pénzalapokról. Elsősorban azt említeném meg, hogy rendkívül nagy jelentősége van a pénzalapoknak abban a tekintetben, hogy ezek a pénzalapok tartósak, nem elvonható pénzalapok, maradványaik a következő esztendőkre átvihetők, ebből következően biztonságo san nyújtanak lehetőséget a hosszú távú és rövid távú fejlesztésekre, fedezetekre egyaránt. Az első ilyen alap, a befektetésösztönzési alap a Magyarországon történő külföldi befektetések ösztönzését, a külföldi részvételű gazdasági társaságok működési felt ételeit van hivatva elősegíteni. Meglátásunk szerint ez az alap funkcióján túl egyéb célt is szolgál. Ez pedig a technológiafejlesztés közvetett módon történő támogatása. Mire is alapozzuk ezt a kijelentést? A hazai infrastruktúra köztudottan alacsony szín vonalú. Az alapból támogatás kiépítéséhez, illetve közműfejlesztési hozzájáruláshoz adható. Amellett, hogy az említett feladatok megvalósulnak, a támogatás által a gazdasági társaság mentesül a beruházás költségeinek egy részétől, az önkormányzatok a telek határon kívüli infrastrukturális építmények tulajdonosai lesznek, s emellett olyan technikák, eszközök, technológiák kerülhetnek be hazánkba, olyan ismeretek birtokosai lehetünk, amelyekhez a gazdálkodó szervezetek bátorítás, támogatás nélkül nemigen tudná nak hozzájutni. Az a lehetőség, hogy a költségvetést kímélendő az Állami Vagyonügynökség állami részesedést vásárolhat, véleményünk szerint a privatizációs bevételek ésszerű felhasználását szolgálja. Tekintettel arra, hogy a privatizációs bevételek nagyság ának tendenciája nem feltétlenül emelkedő lesz az elkövetkezendő években, így megfontolás tárgyának javasoljuk a javaslatban szereplő három évnek mint az elidegenítési kötelezettség felső határának a csökkentését. Mindenképpen támogatjuk az egyedi mérlegel és lehetőségének fenntartását, ám nem szűkítenénk le a konvertibilis pénzbeli hozzájárulás nagyságának felülbírálatára. A második, az idegenforgalmi alap léte elengedhetetlenül szükséges. Az eddig is jól prosperáló alap által valósult meg az idegenforgalom összehangolt, gyors ütemű fejlesztése. Mindenképpen szükség van a hazai idegenforgalmi adottságok jobb hasznosítására, a szükséges infrastruktúra megteremtésére, a reklám, propagandatevékenység ellátására, a hosszú távú idegenforgalmi célok megalapozásár a. Itt szeretném felhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét arra, hogy 1996ban világkiállítás lesz hazánkban. Ez az alap – mármint az idegenforgalmi alap – szerves részét képezheti a szükséges fejelsztések, beruházások finanszírozásának. Ne feledjük el: n em tehetjük meg, hogy ne minden eszközzel segítsük a világkiállítás megrendezéséhez szükséges feltételek megteremtését. Mind a fejlett, mind a kevésbé fejlett országokban egyaránt állami feladat az exportőrök piacra jutásának elősegítése. E célból jött lét re a harmadik, a kereskedelemfejlesztési alap. Alapfunkcióin
