Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
2996 A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala ELNÖK (Dornbach Alajos) : Képviselőtársaim! Kérem önöket, foglalják e l a helyüket. Soron következik a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének határozathozatala. Tekintettel arra, hogy a részletes vita befejezése után a miniszteri zárszó nem hangzott el, felkérem Kupa Mihály pénzügyminiszter urat, a vitára vonatkozó és zrevételeit tegye meg. Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter zárszava KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Röviden szeretnék szólni néhány fontosabb kérdésről a költségvetés részleteinek a megszavazása előtt. E löljáróban szeretném kérni, hogy a végszavazás ne a mai napon történjék meg, hanem csütörtökön, hiszen igen sok módosító indítvány van, át kell nézni őket, hogy ne kövessünk el hibát. Két és fél hónapos törvényalkotói munka végéhez érünk, és legelőszö r szeretném megköszönni azt a több mint 800 módosító indítványt, a bizottsági, plenáris vitákat, amelyek az általános és részletes vitában gazdagították a költségvetést. Szeretném itt most utoljára elmondani, hogy az Országgyűlés a költségvetéssel lényegéb en a társadalmi békét teremtette meg az ország számára 1993ra, amikor figyelembe vette az Érdekegyeztető Tanácsban és az itt elhangzott módosító indítványokat, amelyek elsősorban azt szolgálták, hogy egy nehéz helyzetben lévő ország központi forrásait, ad óbevételeit a lehetséges, igazságos módon osszuk el, enyhítsük a legrászorultabbak, a legszegényebbek helyzetét, és méltányoljuk a középrétegek igényeit is. A vitában nem történt olyan túlzottan jelentős átrendezés, sem a bevételeknél, sem a kiadásoknál. E z a költségvetési kiadások alig 2 százalékát éri el, de ez az átrendezés méltányosabb és jobb költségvetést eredményez. Nagyon fontosnak tartom, hogy a költségvetés hiányát két és fél hónap óta tudjuk tartani, és tartjuk – ezzel nem a Nemzetközi Valutaalap nak teszünk szívességet, hanem önmagunknak, amikor mérsékelt magatartást tanúsítunk: a lakosság és a vállalkozók megtakarításait nem szippantja fel az állam, hanem egy jelentős része a vállalkozások élénkítésére, beruházásokra fordítható. Itt elhangzott má r az első költségvetési szavazás után, hogy végül is a kiemelt célok mind megsérültek az átrendezések során. Én ezt szeretném határozottan cáfolni: a kiemelt célok közül változatlanul elsőbbséget élvez az agrárélelmiszergazdaság, a mezőgazdaság, amelyik ú gy jött ki ebből a vitából, hogy a pozíciója némileg még javult is; változatlan a szociálpolitika, amelyik szintén úgy jött ki ebből a vitából, hogy jobban tudjuk elosztani a pénzeket, akár nyugdíjasokról van szó, akár gyerekesekről; változatlanul erős és jó a pozíciója a felsőoktatásnak, a felsőoktatás fejlesztésének; az átrendezések ellenére a közbiztonság és az ország védelmi képessége és készsége nem romlott, sőt, javulni fog; a foglalkoztatáspolitika esetében pedig kifejezetten javuló tendenciáról besz élhetünk. Ezt hallatlanul fontosnak tartom, mert ez azt jelenti, hogy 1993ban, '94ben a Kormány elfogadott és önöknek megküldött gazdasági programja szerint cselekedhetünk, amelyben természetesen figyelembe vesszük például azt a jónéhány hasznos észrevét elt, amely akár az Érdekegyeztető Tanácsban hangzott el a munkáltatók oldaláról, akár a tegnapi gazdasági kamarai ülésen, hiszen közösen gondolkodva tudjuk az ország szekerét előbbre vinni. Néhány vitatottabb kérdést szeretnék megemlíteni. Az első: elég he ves vita folyt az egyházak támogatásáról, az egyházak megítéléséről. Szeretném elmondani: úgy gondolom – figyelembe valamennyi ilyen tételt – , hogy az egyházak támogatása 1993ban arányos az ország teherviselő képességével, és méltányos ahhoz a funkcióhoz, ahhoz a
