Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - Kérdések: - TOMPA SÁNDOR (MSZP) - ELNÖK (Vörös Vince): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
2980 Tompa Sándor képviselőtársamnak átadom a szót. Kérdés: Tompa Sándor (MSZP) – a munkaügyi miniszterhez – "Miért büntetik az á tképzésre vállalkozó munkanélkülit? címmel TOMPA SÁNDOR (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Átképzésre vállalkozó munkanélküliek jelezték az alábbi problémát. Hosszabb idejű átképzés után ismét új hatá rozatot hoznak ügyükben, és így előfordul, hogy amikor még elment átképzésre a munkanélküli, mondjuk két évig részesült volna munkanélkülijáradékban, majd az új határozat meghozatalakor a törvényes lehetőség már – mondjuk – , maradjunk annál a példánál, ho gy másfél év lett a jogosultsága. Ekkor természetesen ennek figyelembevételével hozzák az új határozatot. BorsodAbaújZemplén megyei példát hoztam, de tájékozódva más megyékben is eléggé bizonytalankodó választ adtak erre a problémára. Miről van szó? A '9 1. évi többször módosított IV. törvény foglalkozik a foglalkoztatás elősegítésével és a munkanélküliek ellátási rendszerével. Ennek a 28. és 29. §a a munkanélkülijáradék folyósításának megszüntetéséről és szüneteltetéséről intézkedik. Nézzük meg a 28. § (1) bekezdését. Azt mondja, hogy "meg kell szüntetni a munkanélkülijáradék folyósítását, ha a munkanélküli olyan képzési lehetőséget fogad el, melynek során a mindenkori minimális bér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül." Ismerve a '91es IV. törvény eddigi pályafutását, egyértelműen hátrányos lesz az átképzésben részt vevő munkavállaló számára az új határozat, melyet az átképzés lejárta után hoznak, amennyiben nem tud elhelyezkedni tartósan. A hatás tehát egyértelmű, ezzel sújtja a törvény azt , aki átképzésre vállalkozna, aki tanulni szeretne, így is növelve saját esélyeit a folyamatosan romló munkaerőpiacon. Nézzük meg, mit mond a 29. §, amely a szüneteltetésről intézkedik. "Szüneteltetni kell a munkanélkülijáradék folyósítását, ha a munkanél küli – csak a c) pontot idézném – előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, szigorított javítónevelő munka, javítónevelő munka, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha szabadságvesztés büntetést pénzbüntetésre átváltoztatás miatt állapították meg." V agyis például a c) pont szerinti ok szüneteltetést von maga után, így ezek a munkanélküliek relatíve jobban járnak, hiszen számukra elnézőbb a törvény, mivel csak szüneteltetni rendeli a járadék folyósítását, s ezen időt nem számítják a folyósítás időtarta mába. Kérdezem ezek után miniszter urat, helyesnek tartjae a törvény idézett paragrafusait, illetve ezeknek értelmezését, és hogyan illeszkedik ez a Kormány foglalkoztatási koncepciójába, ha van ilyen? Mi a célja ennek a módszernek, miért nem támogatják a z átképzésre vállalkozókat azzal, hogy a törvény jogbiztonságot nyújt számukra? Harmadszor pedig, látjae szükségét az idézett törvényhelyek módosításának, és milyen formában kívánja ezt a munkaügyi kormányzat megtenni? Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter urat, a kérdésére adja meg a választ. Dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter válasza KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Rögtön elöl járóban szeretném leszögezni, hogy a képzésben részt vevő munkanélkülieket sem büntetni, sem hátrányos helyzetbe hozni nem kívánjuk, és megítélésem szerint a jelenleg hatályos foglalkoztatási törvényből ez nem is következik.
