Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - Kérdések: - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
2973 Munkánkat a kérdések elmondásával kezdjük. Soós Ká roly Attila, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője kérdést kíván feltenni a miniszterelnökhöz, "A Kormány háza táján történt gazdálkodási szabálytalanságokkal és visszaélésekkel kapcsolatos személyi felelősségre vonások késlekedésének tárgyában" cí mmel. Tájékoztatom Soós Károly Attila képviselőtársamat, hogy a kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter válaszol. Átadom a szót Soós Károly Attila képviselőtársamnak. Kérdés: Soós Károly Attila (SZDSZ) – a miniszterelnökh öz – "A Kormány háza táján történt gazdálkodási szabálytalanságokkal és visszaélésekkel kapcsolatos személyi felelősségre vonások késlekedésének tárgyában" címmel SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Min iszter Úr! Az Állami Számvevőszék jelentéseiből, állami szervek illetékeseinek nyilatkozataiból, továbbá itt a Parlamentben elhangzottakból is számos, a Kormány háza táján történt gazdálkodási szabálytalanságról, visszaélésről értesülhettünk a közelmúltban . A forrásokból gyakran idéz a sajtó is, például tegnap az egyik újságban az Állami Számvevőszék egyik jelentéséből idéztek, amely szerint a miniszterelnökség költségvetési fejezetben az előírásokat sértő módon béreket fizettek állóeszközök értékesítésének bevételéből. Szabálytalanságok, visszaélések nyomán a felelős személyek felelősségre vonása messzemenően indokolt lett volna. Ilyesmire azonban – legalábbis az alább felsorolt esetekben – tudomásom szerint nem került sor, és kérdésem arra irányul: szándék ában álle önnek, miniszter úr – eredetileg a miniszterelnök urat kívántam kérdezni – , ezek kapcsán személyi felelősségre vonást alkalmazni vagy kezdeményezni, és kivel szemben, mikor és milyen módon szándékozik ezt megtenni? Az első konkrét ügy, amelyről szólni szeretnék, társadalmunk legsúlyosabb gondjának, az egyre növekvő munkanélküliségnek aktív kezelésére, a munkanélküliek átképzésére, munkahelyek teremtésének elősegítésére szolgáló foglalkoztatási alap gazdálkodása körüli szabálytalanságok ügye. Az Á llami Számvevőszék novemberi jelentése szerint ennél az alapnál az illetékesek több százmillió forintos tételekkel nem tudtak elszámolni, és az alapot nem hatékony, esetenként pazarló felhasználás jellemzi. Előfordul, hogy a vállalkozók a nekik pénzeszközö ket juttató szerződésben foglaltaknak nem tesznek eleget, az állami költségvetés terhére jelentős nyereséghez jutnak. A számvevőszéki jelentés mindezzel kapcsolatban felveti a munkaügyi miniszter felelősségét. Kérdezem – kérdezném a miniszterelnök urat, de most így kénytelen vagyok kérdezni a pénzügyminiszter urat – , sor kerüle a munkaügyi miniszter ezen üggyel kapcsolatos felelősségre vonására? Egy másik ügy, a nyári bankbotrányok ügye, a három bank: Ybl Bank, Általános Vállalkozási Bank és Gyomaendrődi V állalkozói Takarékszövetkezet csődje. Tisztáztae vajon a Kormány, hogy milyen felelősség terheli az Állami Bankfelügyelet vezetőjét és munkatársait azért, hogy a botrány nyári kirobbanását megelőző fél esztendőben semmiféle hatékony intézkedést nem tett a z Ybl Banknál az egész bankszakma és szélesebb körök által is ismert módon folyó felelőtlen gazdálkodás és visszaélések megakadályozására? Ebben a bankbotrányban azonban – tisztelt kollégák – nemcsak vállalkozások sok milliárd forintja veszett oda, hanem k öltségvetési szervek körülbelül két és félmilliárd forintja is bentragadt, és az már bizonyosra vehető, hogy ebből félmilliárd forintot meg fog haladni a végleges veszteség. Félmilliárd forint veszett tehát oda az adófizetők pénzéből. Az idei pótköltségvet és vitájában már feltettem a kérdést: kit és milyen módon vontak felelősségre azért, hogy az ilyen ügyleteket a költségvetési szerveknél tiltó jogszabályi rendelkezéseket kijátszó módon a Pénzügyminisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Bün tetésvégrehajtási Szervezet egyenként százmilliókat