Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - A közszolgálati, tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KULIN FERENC, DR. (MDF)
2962 hogy a Televíziót illetően, a sajtót, a Rádiót illetően nem jöhetett létre Csengey Dénes jelképes tévéelfoglalása révén, a mai napig a magyar nép és a magyar Parlament számára nem jöhetett létre. Ez a lényeg, amiről most beszélünk. Amik or ez a közeg, amiről beszélünk, akkor engedtessék meg nekem, hogy hivatkozzam a köztársasági elnök úr benyújtott indítványára, amely indítványt tulajdonképpen magas közjogi méltósága szintjén teszi meg, de – hogy úgy mondjam – az időpont nem adja meg neki ezt a méltóságot, ennek az indítványnak. Tudniillik olyan ülőizmokat gyakorló hónapok vannak mögöttünk, hogy ebben a keretben súlyát, értelmét veszti, oka- és ügyefogyottá válik még egy ilyen magas közjogi méltóságon benyújtott törvényjavaslat is. Amikor eme törvényjavaslatról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy hivatkozzam arra, hogy az igen tisztelt alkotmányügyi bizottság is általános vitára alkalmatlannak találta. S ha e magas hőfokon órákat eltöltünk s beszélgetünk is, e pillanatban, ha ezt tudomásul vesszük, súlytalanná vált. S ezt ajánlom a tisztelt elnök úr figyelmébe is, hogy ezt a sehova nem vezető, értelmetlen vitát valahogy a megfelelő mederbe kellene terelni. Hisz nekem olyan érzésem támadt, hogy ez a bizonyos hajóvonta elsodródott a tisztelt e llenzék szempontjából számukra nem tetsző kikötőbe. Most egyetlenegy hajszállal, egy köztársasági elnöki hajszállal kívánják ezt a hajóvontát átvinni a másik oldalra. Kérem, ez egy meddő próbálkozás, nem megy. 1992ben ez már ebben az országban, alapul vév e az 1990. március 25ei és árpilis 8ai választásokat, nem megy, mert média, sajtó, tévé, rádió ügyében is be kell következzen az az abszolút következetesség, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, ami történt ebben az országban 1992 választása alkalm ából. Ezt ajánlom a tisztelt Ház figyelmébe. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Képviselő úr, a vita még megfelelő mederben folyik. Feltehetőleg nemsokára a végére járunk az ügynek. Több név jelent meg a m onitoron. Megkérdezem, hogy kére valaki kétperces reagálásra lehetőséget a jelentkezők közül. (Kulin Ferenc: Igen, én.) Megadom a szót Kulin Ferenc képviselő úrnak. Felszólaló: Dr. Kulin Ferenc (MDF) KULIN FERENC, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Há z! Több ellenzéki felszólalás is indokolja, hogy szót kérjek, mert minden érv, ami elhangzott a köztársasági elnök úr törvényjavaslata mellett, egybekapcsolódott annak a rémképnek a felvázolásával, hogy amennyiben ezt a Ház nem fogadja el, akkor nincs lehe tőség a személyi kérdések és ennek következtében a médiaügy megoldására. Szeretném itt leszögezni, hogy nem a köztársasági elnök úr mulasztása az oka annak, hogy a dolgok idáig fajultak. A köztársasági elnök úr a maga idejében és a maga hatáskörén belül mi ndent elkövetett annak érdekében, hogy személyi kérdésekben közvetítsen a kormányzó pártok és az ellenzéki pártok között. Ezek a közvetítési kísérletek azonban megbuktak, mégpedig az ellenzék magatartásán buktak meg. Hosszú idő óta így van ez, de így van e z az ősszel kétszer megkísérelt megoldási törekvésünk ügyében is. Az első ilyen kísérlet – mint ismeretes – Antall József és Göncz Árpád közötti megállapodás eredménye lehetett volna. A második pedig az a nem hivatalos megbeszélés, amit november 9én folyt attam a köztársasági elnök úrral, és amelyben ő arra biztatott, arra kért, hogy a médiatörvény módosító indítványainak vitájával párhuzamosan háttértárgyalásokban egyezzünk meg az ellenzékkel a végleges elnökök és alelnökök személyében. Tehát a kinevezési törvény hatályán és lehetőségi körén belül értelmezve a szerepét közvetített, segítségét ajánlotta fel. Ezt a segítséget én köszönettel vettem, megpróbáltam a konszenzust megteremteni. Ezúttal is az ellenzék hárította el azt a javaslatot, hogy a törvény me gszületése előtt személyi kérdésekbe belebocsátkozzanak. Nem voltak hajlandók személyekről még csak javaslatot sem tenni.