Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - A közszolgálati, tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
2957 Itt megjegyzem, hogy milyen szép, valóban rendszerváltó és nem zeti feladata lett volna a televíziónak – és ez nemcsak ízlésbeli, hanem lényegbeli különbség – , hogyha például ismertette volna a magyar parasztsággal a szövetkezeti és a szövetkezetek végrehajtásával kapcsolatos törvényeket. Ha ez megtörtént volna, akkor nem került volna sor annak a törvényjavaslatnak a benyújtására, amelyet Deutsch Tamás most kifogásol, és amelynek célja a visszaélések felderítése. Tekintettel arra, hogy legtöbb érv elhangzott a szóban forgó törvényjavaslattal kapcsolatban, itt csak egés zen a lényegre szorítkozom. A Kereszténydemokrata Néppárt a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvény módosítására a köztársasági elnök úr által előterjesztett törvényjavaslatot nem tudja támogatni, lényegében a köv etkezők miatt: A kinevezési rendről szóló 1990. évi LVII. számú törvényt az Országgyűlés 99%os, tehát még a kétharmadnál is nagyobb többséggel, szinte teljes konszenzussal fogadta el. Indoklása szerint is a törvény biztosítani kívánja azt, hogy a sajtósza badság Alkotmányban meghatározott elve mind teljesebben valósuljon meg, és hogy a közszolgáltatási eszközök tekintetében a pártatlanság társadalmi igénye méltó helyet kapjon. A köztársasági elnök úr által beterjesztett törvényjavaslat indoklása szerint vis zont a törvény alkalmazása során utóbb vitatottá vált a sajtószabadság és a pártatlanság biztosításának mint jogalkotói szándéknak az érvényre juttatása. A hivatkozott jogalkotói szándék érvényre jutását azonban, annak ellenére, hogy 1990ben a törvényt az ellenzék is teljes mértékben elfogadta, most csak az ellenzék vitatja. Mi ugyanis úgy látjuk, hogy az Alkotmány és az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatainak helyes értelmezése és betartása esetén a kinevezési rendről szóló 1990. évi LVII. számú törvény rendelkezései változatlanul biztosítják a sajtószabadságnak és a pártatlanságnak mint jogalkotói szándéknak az érvényre juttatását. Az ellenzék által hangoztatott konszenzuskényszer tulajdonképpen nem más, mint az, hogy az ellenzék a maga kizárólagos akar atát kívánja rákényszeríteni a kormánypártokra. Ezért véleményünk szerint e törvény módosítása szükségtelen. Ugyanakkor a törvény módosítását más szempontból is indokolatlannak tartjuk. A törvényjavaslat a köztársasági elnök által tett kinevezéshez és felm entéshez ezentúl olyan miniszterelnöki személyi javaslatot írna elő, amellyel a kulturális bizottság tagjainak kétharmada egyetért. Ez pedig nem más, mint vétójog biztosítása egy parlamenti bizottságnak a miniszterelnök javaslatával szemben, amelyet ő a vé grehajtó hatalom hatáskörébe tartozó ügyben, konkrétan egy törvény végrehajtásának biztosítása alkalmával alkotmányos kötelességének és felelősségének gyakorlása során tesz. Az Alkotmány értelmében Magyarországon a végrehajtó hatalmat a Kormány gyakorolja. A bizottságnak adott vétójog ez esetben azt jelentené, hogy e vonatkozásban az alkotmányos berendezkedéssel ellentétben parlamenti kormányzás valósulna meg. Mindezek alapján a törvényjavaslatot sajnos, nem tudjuk támogatni. Köszönö m a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Tölgyessy Péter képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Tölgyessy Péter (SZDSZ) TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tiszte lt Hölgyeim és Uraim! A miniszterelnök úr azt mondta az előbb: semmi sem igazolja ennek a törvénynek az előterjesztését, nincsen igazán megokolva ez a törvény a köztársasági elnök úr részéről. Én azt hiszem, hogy a törvény jól megokolt, és lehetőséget ad a rra, hogy a médiavitában levő állóháborún túllépjünk.
