Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 14. hétfő, az őszi ülésszak 37. napja - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - MARX GYULA, DR. (MDF)
2890 ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Elnézést kérve Marx Gyula képviselőtársunktól, ismét megadom neki a szót. Felszólaló: Dr. Marx Gyula (MDF) MARX GYULA, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valójában érthető ez a jelenlegi szituáció. Érthető, hogy az idő szorításában a bizottságoknak ülésezniük kell, és bizonyos vonatkozásban érthető az is, hogy az ország és a népünk szempontjából egy ilyen fontos kérd és, mint a magzati élet védelme, a költségvetési vitába beleszorulva egy kicsit nem kapja meg a fontosságának, rangjának megfelelő figyelmet. Valójában az általános vitára készültem először a felszólalásommal, akkor is az volt a helyzet, hogy a legfontosab b mondanivaló, amely a hallgatóknak és a nézőknek megvilágítaná azt, hogy valójában milyen nagy horderejű kérdésről van itt tulajdonképpen szó, azok a mondanivalók zömükben az éjszakai órákba szorultak bele, és nagy valószínűséggel nem kapták meg a szükség es figyelmet. Én az idő szorításában akkor is úgy éreztem, hogy amit elmondanék, olyan nagyívű szónokok és nagy ívű beszédek után, mint amelyet itt egyrészt a délelőtti plenáris ülés során Mécs Imrétől vagy Szentágothai Jánostól hallottunk, az éjszakai ülé s során pedig Fodor András Attila, Fekete Gyula, Grezsa Ferenc szájából hallottunk, talán nem fontos, hogy én még további indoklással kísérletezzek. Ezért úgy ítéltem akkor, hogy elég, ha a részletes vitában összefoglalom azokat a gondolatokat, és megkérem képviselőtársaimat, hogy támogassák azokat a módosító javaslatokat, amelyek igazán a Ház minden pártjából, minden oldaláról érkeztek hozzánk, és amelyeket én magam az élet és a magzati élet érdekében támogatásra méltónak tartok, azokat röviden néhány pont ban össze tudom foglalni, és ez alapjában véve elégséges ahhoz, hogy magam is megnyilatkozzam ebben a rendkívül fontos kérdésben. Mindenesetre nagyon fontosnak érzem azokat a javaslatokat, amelyek magának a törvénynek az elnevezésével foglalkoznak, mert úg y hiszem, hogy ezzel egy olyan kis lépést tettünk meg jó irányba, amelyre már nagyon nagy szükségük van az egész kérdéskörrel foglalkozó szakembereknek és magának az egész oszágnak. Kimondja a törvény végre, hogy a magzati élet védelemre szorul, védelmet é rdemel, és egyszerűen nem a művi terhességmegszakítások szabályozásával foglalkozik. Ezzel egy kicsit a gondolkodásunk megváltoztatása irányába hat, illetve olyan légkör megteremtésére alkalmas talán, ahol az áldozatos társadalmi munkások a szakemberekkel összefogva, egészségügyiekkel, jogászokkal és minden olyan elkötelezett emberrel, aki ezt a kérdést szívén viseli, megindíthat egy olyan, a közvélekedést átformáló tevékenységet és munkát, melyre valójában szükség van ahhoz, hogy a magzati élet védelme val óban megvalósulhasson itt a mi társadalmunkban, a mi országunkban. Tehát támogatom mindazokat, és kérem képviselőtársaimat, hogy fontolják meg és támogassák mindazokat a javaslatokat, amelyek ezt a kérdést centrumba helyezik, lehetőségeket teremtenek ahhoz , hogy az ilyen irányú oktatás, nevelés az iskolától kezdve akár a népfőiskolákon át az egész társadalomra valamiképpen hasson, és az emberek szemléletét minél előbb sikerüljön megváltoztatni. Támogatom azokat a javaslatokat is, amelyek elő kívánják segíte ni a teljes lelkiismereti szabadság érvényesülését ebben a súlyos kérdésben. Itt egykét mondattal szeretnék rámutatni arra, hogy társadalmunk mennyire megosztott ezekben a kérdésekben. Ezt az is mutatja, hogy egyetlen pártfrakció sem adott tanácsot, vagy foglalt állást abban, hogyan is kell a kérdésben szavazni, hanem a képviselők egyéni lelkiismeretére bízza a döntést. Ugyanis arról van szó, hogy a Parlamentben hűen tükröződik, és minden pártban hűen tükröződik társadalmunknak az a megosztottsága, amely a szélsőséges, a teljes szigorú tiltástól egészen a teljes, szabad döntésig jogosnak, igazságosnak és elismerhetőnek gondolja ezt a egész kérdést.
