Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 9. szerda, az őszi ülésszak 36. napja - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP)
2854 Következik Jánosi György képviselő ú r a Magyar Szocialista Párttól. Felszólaló: Dr. Jánosi György (MSZP) JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előrebocsátom, nem kívánok olyan dolgokról beszélni, amelyek a költségvetési törvény általános vitájához tartoznak. Akkor részletesen be széltem az oktatás, a felsőoktatás, a tudomány, a művészet, a kultúraterjesztés problémáiról. A vitának abban a szakaszában a szocialista frakció egy komplett módosítási csomagtervet adott be, amely elsősorban a költségvetés struktúráját, a fő fejezetek kö zötti átcsoportosításokat érintette. E javaslatcsomag döntő elemeit a Ház elutasította. A vitának ebben a szakaszában arra van lehetőségünk, hogy az egyes fejezeteken belüli átcsoportosításokra tegyünk módosító indítványokat. Szeretném jelezni, hogy a szoc ialista frakció élni kíván ezzel a lehetőséggel, és szép számban adunk be ilyen típusú módosító javaslatokat is. Én ezek közül kettőre szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét, két módosító javaslatunkhoz szeretném megnyerni a képviselőtársak támogatásá t. Az első javaslat, amire felhívnám a figyelmet, a bölcsődék helyzetén kíván javítani. Mindannyian tudjuk, milyen helyzetbe jutott ma a bölcsődei hálózat Magyarországon, ha nem is tudnánk, az utóbbi napok sajtónyilatkozatai, elsősorban a Bölcsődei Dolgozó k Szakszervezete jóvoltából világossá tette ezt számunkra. Leépült ez a hálózat az elmúlt években két ok miatt is. Egyrészt azért, mert az ellehetetlenülő vállalatok, intézmények az elmúlt időszakban sorra szüntették meg a bölcsődéiket, így fokozatos teher hárult az önkormányzatok által fenntartott bölcsődékre. Ezek finanszírozása is egyre rosszabb helyzetbe került az elmúlt években, hiszen az önkormányzatok szűkülő költségvetési forrásai egyre kevésbé tették lehetővé a területre a pénzek áramoltatását. Min demellett nem jöttek be azok a várakozások, amelyek a korábbi viták szakaszában gyakran megfogalmazódtak, hogy tudniillik a családi élet és a családi nevelés szerepének erősítésével párhuzamosan csökkenni fog a bölcsődék iránti szükséglet és igény. Nem iga zán jöttek be ezek a várakozások, hiszen szinte mindenütt erőteljesen növekedett a kapacitáskihasználtság a bölcsődék esetében. Nem azért, mert a családok lemondtak volna a családi élet, a családi nevelés szerepéről, hanem azért, mert jelentős számban jut ottak rétegek és családok abba a helyzetbe, hogy kénytelenek voltak ezt a megoldást választani. Fontos tehát a bölcsődei hálózat fenntartása, fontos, hogy megfelelő költségvetési forrásokhoz jusson ez a terület. A vita korábbi szakaszában a bizottságok és a Ház leszavazta azokat az indítványokat, amelyek a bölcsődék helyzetén igyekeztek volna javítani. Mi még egyszer kísérletet teszünk a helyzet javítására vonatkozóan. Igyekszünk egy olyan enyhe normatív támogatást kialakítani a módosító indítványunkban a b ölcsődék számára, amely nem a fejlesztésükhöz, hanem egyáltalán az életben maradásukhoz szükséges. Az ehhez szükséges összegeket elsősorban a Belügyminisztérium dologi kiadásainál, főként az igazgatási tételeket érintő dologi kiadásainál próbáljuk megtalál ni. Kérem a Házat, hogy a viták során a bölcsődei hálózat megmentése és fenntartása érdekében támogassák e javaslatot. A másik kérdés, a másik módosító indítvány, amihez támogatást szeretnék kérni, az a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál a szociális szakemberképzés fejlesztése címen megjelenő összeg. 1988 előtt sokan voltunk ebben az országban, akik szerettük volna a szociális szakemberképzést meghonosítani a magyar felsőoktatás rendszerében. Meghonosítani úgy, ahogyan ez Európa fejlettebbik részén j ól megfigyelhető és jelentős felsőoktatási szakágazat. Akkor lehetetlen volt ezt megtennünk, hiszen kemény ideológiai korlátokba ütköztünk. Egy ilyen szak elindítása ugyanis akkor egyenes beismerése lett volna annak, hogy az a társadalom mégsem a
