Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 9. szerda, az őszi ülésszak 36. napja - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
2849 azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól." Köszönöm tisztelt figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köv etkezik Rott Nándor képviselő úr a Kereszténydemokrata Néppárttól. Felszólaló: Dr. Rott Nándor (KDNP) ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) Igen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Nem a Kereszténydemokrata Néppárt pártszer epében szeretnék szólni, hanem mint a környezetvédelmi bizottság előadója, a költségvetési vitához. Azt szoktam mondani, hogy az elment vonat után kár integetni. A környezetvédelmi bizottság javaslatait sajnos az Országgyűlés az általános vita során, illet ve a költségvetés eddigi végső formájának a kialakítása során rendre leszavazta, természetesen a pénzügyminiszter úr is. Higgyék el, rendkívül kiábrándító volt számomra, hogy az Országgyűlésből – legalábbis a többségből – ennyire hiányzik az érzékenység ko runk egyik legnagyobb és legsúlyosabb problémájával szemben. Az általános vitában elmondtam, de most ismét kénytelen vagyok elmondani, hogy úgy látszik, feledésbe merül, vagy nem tudatosul kellőképpen, hogy az emberiség léte függ – nem egy túl hosszú távon – attól, hogy a Földünk környezeti állapotát, és ezen belül hazánkét, hogyan tudjuk megőrizni. Elnézést a vita korábbi szakaszára való kis visszatekintésért. Két csatlakozó módosító indítványt nyújtunk be, és egyik sem új forrásokat kíván bevonni – ugyan erre már mód sincs – környezetvédelem ügyében, hanem meglévő forrásokon belül kíván megnevezetten elkülöníteni bizonyos összegeket környezetvédelmi célokra. Egyik javaslatunk arra irányul, hogy a Pénzügyminisztérium egyéb költségvetési kiadások keretéből n evesítsen meg – és ez így kerüljön be a költségvetésbe, elkülönítve – az összesen 3400 millió forintból mindössze 100 milliót a Velenceitó vízpótlásának biztosítására. Ez az egyéb költségvetési kiadások keretéből kerülne megnevesítésre. Csak ismét kérem e gyrészt a pénzügyminiszter urat, hogy erre kivételesen ne mondjon nemet. Másodszor az igen tisztelt Házat, hogy szíveskedjék majd ezt megszavazni. Ne felejtsük el, hogy hazánk második vagy harmadik legnagyobb nemzeti kincséről, a Velenceitóról van szó, am inek környékén üdülni és amiben fürödni valamennyien szeretünk. Ez a 100 millió forint arra kellene, hogy ennek a tónak egyáltalán az életét meg tudjuk menteni, mert évek óta az aszályok, a szárazság miatt a tó vízszintje olyan kritikus szintre süllyedt, a mi nemcsak kiszáradással fenyeget, hanem a tó egész élővilágának, hasznosíthatóságának és emberi célra való alkalmasságának a meglétét veszélyezteti. Azt hiszem, hogy egy ilyen kormányzati feladat, hogy megmentsük az ország egyik természeti kincsét és egyb en egyik ilyen pihenési, kikapcsolódási lehetőségét széles embertömegeknek, ez valóban kormányzati feladat és támogatásra méltó. A másik kapcsolódó módosító indítványunk, amelyet 8443as számon nyújtottunk be, ismét hasonlóan nevesítést kívánna, éspedig a Miniszterelnökség Állami Vagyonügynökség címének vagyonkezeléssel és privatizáció előkészítésével kapcsolatos kiadások rovatából. Az összesen 6 milliárd forint körüli összegből nevesíteni szeretnénk a szovjet csapatok okozta ökológiai károk felszámolására egymilliárd forintot, a műemlékek vagyonkezelése számára 602 millió forintot, és a kárpótlási törvényből adódó természetvédelmi helyreállításokra félmilliárd forintot. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezek mind szorosan kapcsolódnak a privatizációhoz. Hogy a s zovjet objektumok egy részének – például a repülőtereknek, amelyek előbbutóbb magánrepülőterekké fognak válni – az értéke fennmaradjon, ahhoz ezekre a környezetvédelmi intézkedésekre gyorsan szükség van.,A repülőterek környékén lévő kutakból lassan víz he lyett már csak kerozin fog folyni, de aki ezt a repülőteret megveszi és a privatizáció során hasznosítani akarja, az sem fogja ezeket a károkat magára vállalni, vagy akkor az értékesítési ár ennyivel lesz kevesebb. Tehát ez itt nem egy altruista intézkedés , hanem az objektum értékének a fenntartása, az
