Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 8. kedd, az őszi ülésszak 35. napja - Kérdések: - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Vörös Vince):
2781 Most átadom a szót dr. Isépy Tamás igazságüg yi minisztériumi államtitkár úrnak. Dr. Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár válasza ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt nagyrabecsült Képviselő Úr! A konkrét kérdésekre ad andó konkrét válasz előtt néhány általánosság: Őszintén bevallom, hogy rossz esték után az én lázálmaiban is néha recsegveropogva omlanak össze a bíróságok, de az ébredés valósága mindig megnyugtató: állnak a bíróságok – mert a bírák még arra is hajlamosa k, hogy a recsegveropogva összeomló gerendákat kézzel feltartsák… Ugyancsak általánosságban: elfogadhatatlan ez a – kicsit általánosságban mozgó, egyetlenegy konkrét esetet említő, tehát tényekkel alá nem támasztott – megállapítás, hogy "az igazságszolgál tatás a csőd szélén áll". Kérem szépen, nem áll a csőd szélén – annak ellenére, hogy a jogállamiság jegyében lassan már nincs olyan törvény, amelyik a bírói út igénybevételét – nagyon helyesen – ne biztosítaná. Az igazságszolgáltatás ennek ellenére helytál l az egyre növekvő feladatokkal szemben. Egy kicsit elfogadhatatlan az is, hogy minden perelhúzódást a bíróság nyakába kívánunk varrni. Aki a jogszolgáltatás területén dolgozott, színes beszámolót tudna tartani az Országgyűlésnek a perelhúzás kiváló technikai módszereiről, az idézések kézbesítésének nehézségeiről, a tanúk ismételt idézésének szükségességéről – tehát nem feltétlenül a bíróságot terheli a mulasztás az ügy elhúzódásáért. Azzal teljes mértékben egyet kell érteni, hogy társadalmi követelm ény a törvényes, a megalapozott és az ésszerű határidőben történő ítélkezés, és ez alól nem adhat felmentést sem a bírói függetlenség, sem az, hogy az Országgyűlés a bírák javadalmazásáról és előmeneteléről törvényt alkotott, tehát igyekezett anyagi vonatk ozásban behozni az elmaradásokat. Most a konkrét kérdésekre adandó válasz, a kérdések sorrendjében: Az első kérdés: a bíróságokról szóló törvény 21. §ának (3) bekezdése szerint a megyei bírósági elnökök kötelessége, hogy ellenőrizzék az eljárási határidők megtartását, és gondoskodjanak az ügyviteli szabályok és a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogszabályok megtartásáról. Ebben a körben a bírósági vezetőknek a bírói függetlenség sérelme nélkül, joguk és kötelezettségük az állandó és folyamatos ellenőrz és, az ezzel kapcsolatos hibák kiküszöbölése iránti intézkedés, és kötelességszegés esetén a fegyelmi eljárás lefolytatása. Az ezen kívül eső – tehát nem az igazgatási jogkörhöz tartozó – mulasztások a bírói jogorvoslati lehetőségek korlátain belül érvénye síthetők. A második kérdés: a bírósági vezetők folyamatosan vizsgálják a bírósági ügyvitel szabályainak a betartását, a bíróság egyes részlegeinek a működését, sőt, időközönként minden bíróságon sor kerül egyes részlegek tevékenységének átfogó vizsgálatára . A harmadik kérdésre a válasz: az ellenőrzések, a panaszok kivizsgálása során megállapított mulasztások és hibák miatt az elmúlt két évben több bíró és más bírósági dolgozó ellen indult fegyelmi eljárás, és fegyelmi büntetés kiszabására is sor került – vi szont nem szívesen mondom: néhány esetben előfordult az is, hogy a bírónak a bírói tisztségtől meg kellett válnia az elkövetett mulasztás súlya miatt. Összefoglalva tehát: biztosíthatom a tisztelt Országgyűlést és a képviselő urat, hogy a bírósági vezetők is elsőrendű feladatuknak tekintik az igazgatási jogkörben orvosolható mulasztások és hibák elleni következetes és állandó fellépést. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm államtitkár úr válaszát.
