Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 8. kedd, az őszi ülésszak 35. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince):
2777 finanszírozása, az összegeknek a társadalombiztosítástól történt átutalása mellett hogyan fordulhat elő a műtétre váró betegek ellátásának ilyen zavara. A vizsg álat eredményéről értesíteni fogjuk önt. Kérem válaszom elfogadását. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm államtitkár asszony válaszát. Dr. Futaki Géza, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője kérdést kíván feltenni a külügyminiszterhez "Zárva vane Kelet k apuja? – vagyis a határátkelés nehézségei" címmel. Futaki Géza képviselőtársamat illeti a szó. Kérdés: Dr. Futaki Géza (SZDSZ) - a külügyminiszterhez - "Zárva vane Kelet kapuja? - vagyis a határátkelés nehézségeiről" címmel FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ) Köszö nöm szépen a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Azt hiszem, hogy mindannyiunk számára ismertek azok a körülmények, amelyek az utóbbi időben kialakultak Magyarország határain, különösen a keleti régiót tekintve. A jugoszláv helyzet miatt megnö vekedett az országhatár egyéb szakaszainak forgalma, azon a személyi forgalom és a teherforgalom egyaránt. Mindennaposak az atrocitások, ha akárcsak a tegnapi újságokra gondolunk, ott több eset is beszámol arról, hogy mik történnek a határ másik, illetve e rre eső oldalán. Így csak példaként említem, hogy volt már alkalom, vagy volt már eset, amikor úttorlasszal zárták el a forgalmat, de legutóbb pont a gyulai határátkelőnél a feltartóztatott járművek, illetve elterelt járművek autógumikat gyújtottak meg, ho gy a füstje legalább a Parlamentig elérjen vagy a minisztériumig. Én azért tettem föl a kérdésemet a Külügyminisztériumnak, mert véleményem szerint ez nem határőrizeti, nem vámszervi kérdés. Ez külügyi kérdés. A megrekedt forgalomnak, illetve a nehéz határ átkelésnek természetesen mások is megisszák a levét. Gondoljunk csak itt az egyre szaporodó vegyesvállalatokra, amelyek különösen Magyarország keleti piacainak elvesztése következtében kialakultak. Egyre inkább szaporodnak a román – magyar vegyesvállalatok, a magyar – ukrán vegyesvállalatok, és igenigen akadályozza az üzletemberek mozgását, hogy a határon sokszor kéthárom napot is kell várniuk. Pontosan ezért nemzetgazdasági cél is, hogy a korábban elszenvedett piacveszteséget minél kisebb nehézségek árán, de átvészeljük. Kiszámítottae már egyáltalán valaki azt, hogy milyen anyagi kieséssel járt az, hogy a forgalom leállt, sok esetben hosszú időre, a határon? És végezetül még a károk között felsorolnám, illetve a lehetséges folyamatok közö tt azt, hogy emlékezzünk vissza, amikor a török turistaforgalom magyarországi átkelése miatt nyáron megint csődöt jelentett, akkor, amikor most karácsonyhoz készülődünk, megint várható egy hasonló roham nem foge még inkább elnehezülni a határokon a forgal om. És most néhány szót esetleg a megoldásról. Az új román külügyminiszter, Merescanu úgy nyilatkozott, hogy lényegesen előre akar lépni a román – magyar viszony javításában. Meggyőződésem, hogy a megoldás kulcsa így nem a határon van. A megoldás kulcsa első sorban Bukarestben, illetve Budapesten található. Végre valahára – kérdem így, hogy – lesze megoldás, illetve mit kíván tenni a Külügyminisztérium az áldatlan állapot megszüntetése érdekében? Köszönöm. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Kelemen András külügyminisztériumi államtitkár urat, a feltett kérdésre szíveskedjék megadni a választ. Dr. Kelemen András külügyminisztériumi államtitkár válasza
