Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 7. hétfő, az őszi ülésszak 34. napja - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
2687 következtében bizonyos központi igazgatási béremelések is lesznek. De hogy egyiknek és másiknak mennyi a járulékbevétele, a járulékvonzata, erről egyelőre semmi biztosat nem tudunk. Számunkra tulajdonképpen az sem kétséges, hogy az érdekegyeztető tanácsi megállapodásnak megfelelően 5,2 milliárd forinttal megemelt központi nyugdíjemeléskeret – amelyik így 28,8 milliárdra emelkedik – tulajdonképpen nem lesz elegendő a nyugdíjak jövő évi átlagosan 14%os emelésére. A nyugdíjkiadások ez év végi záróállománya ugyanis mintegy 290 milliárd. (16.50) Ennek a jövő évi átlagos 14%os emeléséhez 40 milliárdra lenne szükség. Jó lenne tudnunk, hogy a Kormány hogy is gondolkodik ennek a 28,8 milliárdnak a felhasználásáról, mert ez – mint hangsúlyoztam – minden bizonnyal nem lesz elegendő januártól decemberig minden hónapban átlagosan a 14%ot kitevő központi nyugdíjemelésre. Mi az, amit tulajdonképpen nem tudhatunk? Nem tudhatjuk tehát azt, hogy a 3 és fél milliárd járulékbevételi többlet mellett a minimálbérek emelkedés éből és a módosított költségvetés egyéb bértételeiből mennyi lesz a társadalombiztosítás további járulékbevételi többlete. Nem tudhatjuk azt sem, hogy hogyan gondolkodik a Kormány, a javaslattevő, a jövő évi nettókeresetnövekedésekről. Ugye olvastunk egy előterjesztést, amelyben arról adtak nekünk hírt, hogy a jövő évi nettókeresetnövekedés 16%os lesz. Majd elhatároztak egy minimálbéremelést, és elhatároztak egy 10 milliárdos bérintézkedést. Ha ezt hozzáadom a 16%hoz, akkor minden bizonnyal többnek kel l lennie, mint 16%nak. A 16%ból vezették le a nyugdíjasok kompenzálására szolgáló 14%ot, mert a 16%ot csökkentették a munkanélküliek jövedelemkiegészítéséből adódó számokkal, adatokkal, és így az aktívak nem keresetét, hanem jövedelmét a jövő évben 14%kal azonosították. Furcsállom tehát, nem értem, hogy miközben központi és egyéb bérintézkedések vannak, és ennek a társadalombiztosítás tervezi a járulékbevételi többletét, nem korrigálja, nem módosítja – legalábbis ennek a szándékát nem láttuk – azt a ne ttókeresetnövekedést, amihez az átlagos nyugdíjemelési nagyságrendeket mérni akarja. Nem tudom igazán, hogy végül is a Parlament ezt a 14%ot hogyan akarja felhasználni. Fel akarjae használni az idén februárban hozott 1992. évi IX. törvény módosítása nél kül, vagy módosítani fogja azt a törvényi helyet, amelyik kimondja, hogy a nyugdíjakat évente a nettókeresetnövekedés mértékével azonos arányban kell emelni. Ha nem módosítja, akkor ugyanis megkérdőjelezhető, hogy keresetnek számíte a munkanélkülisegély , megkérdőjelezhető ennek az egész döntésnek a komolysága, megkérdőjelezhető a Parlament adott szava. Tulajdonképpen azt sem tudhatjuk, hogy a szociális feladatok profiltisztításnak nevezett átadására sor kerüle valaha, hogy a Parlament komolyan veszi saj át országgyűlési határozatát. Mert ha komolyan veszi, akkor legalább azt kellene tartalmaznia a Kormány javaslatának, hogy öt évre elosztva kívánja a költségvetés évente azonos arányban átvenni azt a 40 milliárdos, szociális célú kiadást, amit jelenleg vál tozatlan nagyságrendben a társadalombiztosítás fizet. Akkor lehetne olyan kikötésünk, hogy ha ezt nem teszi a költségvetés – mint ahogy jövőre ezt nem teszi például – , akkor a különbözetet, ami a jövő évi mintegy félmilliárdos profiltisztítás és a nyolcmil liárdos arányos kötelezettségvállalás között lenne, azt kamatozó tartozásként kell számontartani a társadalombiztosítás várható bevételei között. Remélem, hogy mindezekre a következő napokban vagy a következő nap során sor kerül. Hiszen ha nem kapjuk meg e zeket az információkat, akkor kénytelenek leszünk arra gondolni, hogy kormánypárti képviselők tudhatják csak ezeket az információkat és az adatokat, nincs igazán szükség az ellenzék komoly munkájára, módosító javaslataira, nincs igazán szükség arra, hogy á lláspontunkat kifejtsük ebben a megváltozott helyzetben is. Álláspontunk természetesen változatlan. Az a véleményünk, hogy az 1992es, általam már említett IX. törvény módosítása nélkül nem csökkenthető 14%ra a jövő évi átlagos nyugdíjemelés. A 14%hoz sz ükséges 40 milliárdot elő kell és elő lehet teremteni. Az a véleményünk, hogy a
