Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 2. szerda, az őszi ülésszak 33. napja - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA, DR. (SZDSZ)
2650 Ezek a lépések, a jogi garanciák fokozatos kiépítései jelenthetik a meghirdetett cél, a szociális piacgazdaság szociális céljainak megvalósítását, amelyre nézve ne mzetközi egyezményeket aláírva elköteleztük magunkat. Kétségtelen tény, hogy a nemzetközi jogi és saját alkotmányos kötelezettségeink mellett a társadalomban végbement változások, a piacgazdaságra való átállás, a nagyarányú társadalmi jövedelmek ellenére a növekvő méretű elszegényedés is sürgősen igényli az új elosztási és önálló, korszerű szociális ellátó rendszer kialakítását. Ez a törvény betűjénél és szelleménél fogva lehetőségeinken belül követi a társadalom elemi erővel jelentkező igényeit. Így elisme rjük, hogy elsősorban a rászorultsági alapon nyújtható célzott támogatások rendszerét építi ki, mégpedig bővíti az önkormányzatok lehetőségeit, felelősségét a települési szociálpolitika megvalósításában, a támogatásokon keresztül a családokra koncentrál, d e kimondja az egyének, a családok és a helyi közösségek felelősségét is, szélesíti elsősorban a személyes gondoskodás körében a nem állami szerződéseknek, egyházak, vállalkozók, karitászszervezetek és egyéb közösségeknek a szociális ellátórendszerekbe való bekapcsolásának lehetőségét. Központi szerepet kapnak mindenben az önkormányzatok. Mindezek megfelelnek frakciónk irányvonalának is, ezért a részletes vitára alkalmasnak tartjuk. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Lukovics Éva, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője. Az ülés vezetését átadom Dornbach Alajos alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Dornbach Alajos foglalja el, a jegyző: dr. Kórodi Mária.) Felszólaló: Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva (SZDS Z) SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A szociális törvénytervezet általános vitája során három fő kérdéskörről szeretnék beszélni. Egyrészt a szociálpolitika és a beterjesztett törvénytervezet szemléleti dil emmáiról, másrészt a miniszteri expozéval kapcsolatos észrevételeimről, végül harmadrészt az állam és az önkormányzatok viszonyáról szociális ügyekben. Amikor szociálpolitikai rendszerekről kell állást foglaljunk, két lehetőség áll előttünk. Megfogalmazhat juk: milyen egy ideális ellátó rendszer, amely maximálisan megfelel a legteljesebb humanitásnak? Egy gazdasági nehézségekkel küzdő országban emellett voksolva könnyen a szociális demagógia csapdájába lehet esni. Az erre vonatkozó elképzeléseket így meg kel l hagyni egy szebb és jobb jövőre. A másik út az "itt és most" szemlélete, amely elsősorban azzal számol, miszerint felmérjük a gazdaság adta lehetőségeket, és a kiporciózott pénzhez igazodunk. Minden bizonnyal a mai magyar valóság csak erre az utóbbira ad hat lehetőséget. Gondoljunk csak arra, hogy Magyarország adósságterhei után az évi kamat körülbelül 1,3 milliárd dollár, ami körülbelül 100 milliárd forintot jelent. Ez egy négytagú család évi 40 000 forintos hozzájárulását jelenti csak a kamatok megfizeté séhez. Ha az előző, úgynevezett szocialista rendszerben nem költik el, helyesebben: nem herdálják el ezeket a pénzeket, mennyivel több jutna ma többek között szociálpolitikára is! Nem vonom kétségbe a Kormány jó szándékát, amikor az eddig szociálpolitikára rendelkezésre állt 45 milliárd forintot majd erőn felül 13,2 milliárddal megtoldotta. Viszont azt is látni kell, hogy még ennyi sem elég ahhoz, hogy a leszakadókon vagy a leszakadással veszélyeztetetteken oly módon tudjon segíteni, hogy az az életükön min őségbeli változást jelentsen. Ahhoz még súlyos tízmilliárdok kellenének! Ami van, az csak a szegénység konzerválására, a vegetációra lehet elegendő.
