Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 1. kedd, az őszi ülésszak 32. napja - A világkiállítási és a hozzá kapcsolódó fejlesztési alapról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára:
2611 mert – mint tudjuk – 1993. január 1jétől az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §a értelmében csak törvénnyel létrehozott alap működhet. A hivatkozott törvényi rendelkezés előírja, hogy az alap létrehozásakor meg kell határozni többek között annak rendeltetését, bevételi forrásait és a teljesíthető kiadások körét. Fontos garanciális elemként jelenik meg az államháztartásról szóló törvényben, hogy a kormány a vilá gkiállítási alap bevételeinek és kiadásainak tervezett összegét és rendeltetését az éves költségvetési törvényjavaslattal egyidejűleg köteles jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszteni, a teljesítésről pedig – értelemszerűen – a zárszámadási törvényjavas lattal egyidejűleg kell beszámolni. Ez a fajta kötelezettség egyben alapelve is a világkiállítási és a hozzá kapcsolódó fejlesztési alap szabályozásának, ugyanis a törvényjavaslat keretjelleggel határozza meg mind az alap bevételi forrásait, mind az alapbó l teljesíthető kiadások körét. A feladatok jellegéből adódóan ugyanis a bevételek és a kiadások tervezett összege és rendeltetése az előkészítés során módosulhat, változhat. Természetesen az alapból teljesíthető kiadások körét az esetleges változások nem é rinthetik, mert ha a törvényjavaslatot a tisztelt Parlament elfogadja, csak törvénymódosítással lehet annak rendelkezéseit megváltoztatni. Ez a körülmény is indokolja, hogy a törvényjavaslat nem vállalkozhat arra – és nem is feladata – , hogy tételes kimuta tást adjon a forrásokról és a megvalósítandó létesítményekről. A költségvetési hozzájárulás felosztását a Világkiállítási Tanács már megtárgyalta, és ennek alapján készült el az a létesítményjegyzék, amely a világkiállítás megvalósítása érdekében szükséges feladatokat meghatározza. Az alap működésének törvényi szabályozásánál figyelembe kellett venni azt a sajátos körülményt is, hogy a világkiállítás megvalósítása olyan ideiglenes, egyszeri, különleges esemény, amely a gazdálkodásra és a költségvetési pénze szközök felhasználására vonatkozó általános szabályokon túlmenően speciális szabályozás alkalmazását is szükségessé teszi. A világkiállítással kapcsolatos eddigi jogszabályok lehetőséget adnak gazdasági társaságokban való részvételre is. Erre, illetve a fő biztosnak a világkiállítási alappal való gazdálkodási hatáskörére tekintettel szükséges az államháztartási törvény módosítása is. A törvényjavaslat az alap bevételi forrásai között sorolja fel először is a már említett világkiállítási törvényben meghatároz ott, 1990es folyó áron számított 17 milliárd forint központi költségvetési hozzájárulást, illetve – ez a másik blokk – bármilyen pályázati úton elnyerhető pénzeszköz, továbbá a gazdálkodó szervezetektől, egyéni vállalkozóktól, magánszemélyektől és költség vetési rendszerű gazdálkodóktól véglegesen átvett forrásokat is. Ez a már említett, keretjellegű szabályozás lehetőséget ad arra, hogy azok a pénzeszközök, amelyek az expo Kormány által elfogadott finanszírozási terve szerint innovációs, felsőoktatási kötv ény kibocsátásából, ingatlanértékesítésből, privatizációs bevételekből, szerencsejátékból, a Világkiállítási Programiroda által alapított társaságok osztalékából stb. származnak, átadás útján az alapba kerülhessenek. Az alapból a finanszírozási modell szer int teljesíthető kiadások körét a javaslat a világkiállítás megvalósításával kapcsolatos feladatoknak megfelelően határozza meg, figyelembe véve a 21/1982. MT számú rendelettel kihirdetett, a nemzetközi kiállításokra vonatkozó, 1928. november 22én Párizsb an aláírt azon egyezményt, amely meghatározza, hogy a Kormányt, mint törvényben kijelölt rendezőt, a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban milyen költségek terhelik. Az expóhoz szükséges, de egyébként is megvalósuló beruházásokat a törvénytervezet ne m sorolja fel, hiszen ezeket vagy az ágazati feladatok, vagy a főváros feladatai között kell egyébként is megjelentetni, tehát a törvényjavaslatban épp az körvonalazódik, hogy mi kell elengedhetetlenül a világkiállításhoz.
