Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HACK PÉTER, DR. az SZDSZ képviselőcsoportjának vezérszónoka:
27 kellett volna térni, hiszen ha ezek nincsenek rendezve, akkor a törvényalkotásban elvetjük egy majdani zűrzavarnak a magjait. A másik kérdés, amiről nincsen szó a törvényjavaslatban, a mai napon napirendre vette az Orsz ággyűlés a büntetőeljárási törvény és a polgári eljárási törvény módosítását, amely a törvényességi óvás alkotmányellenességének kimondása következtében jogalkotási feladatokat ír elő. A törvényjavaslatban többször szerepel, hogy az országgyűlési biztos ja vaslatot tehet a törvényességi óvásra. Hogyan változott a koncepció? Legalább a szóbeli előterjesztésben vártunk volna erre néhány elképzelést, hiszen a benyújtott törvényjavaslatok, amelyeket ma kaptunk kézhez – így nem biztos, hogy minden képviselőtársam nak volt ideje áttanulmányozni ", egy merőben új, minden állampolgár számára megnyíló felülvizsgálati rendszert teremt meg bírói döntésekkel szemben is. Ezeknek, ennek a ténynek valahogy meg kellene jelenni az előterjesztésben. Nagy kérdés, hogy időben mil yen ügyekre terjedjen ki az országgyűlési biztos jogköre? Az egyik szélsőséges elképzelés, hogy ne legyen időbeli korlát a javaslatban, az elmúlt rendszerre is terjedjen ki az országgyűlési biztos felülvizsgálati lehetősége. Minden országgyűlési képviselő, aki joggal foglalkozik, rengeteg olyan panaszt, észrevételt, levelet kapott az elmúlt két évben, három évben, amely 5 – 10 – 15 éves ügyek felülvizsgálatát kéri, rengeteg ilyen ügy fekszik a Legfelsőbb Bíróság elnökének asztalán, a legfőbb ügyész asztalán, ez ek élő problémák. Kérdés, hogy meg kelle nyitni ezeknek az ügyeknek a felülvizsgálatát az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nép ügyvédje számára vagy sem? Vannak, akik azt javasolják és az előterjesztő ezt a javaslatot tette elénk, hogy kizáróla g a törvény hatálybalépése után indult ügyekben legyen lehetőség az országgyűlési biztos vizsgálatára. A szabaddemokraták egy köztes javaslatot szeretnének előterjeszteni. Elfogadjuk azt, hogy nem lehetséges minden múltbeli előterjesztést, minden múltbeli panaszt a biztoshoz utalni, tehát ebben osztjuk az előterjesztő, a Kormány véleményét, hogy az elmúlt rendszer panaszait nem feltétlenül kell megnyitni, hiszen ez több tízezer ilyen panasz lenne egy olyan rendszerben, amely abszolút nem tartotta tiszteletb en az emberi jogokat, szinte alig volt olyan döntés, amely nem sértett meg emberi jogot. Ha mindegyiket az országgyűlési biztos kivizsgálná, akkor pusztán ezzel meg lehet fojtani az intézményt. Ugyanakkor tekintettel kell lenni a '89 óta eltelt időre; a '90es előterjesztés azt mondta volna, hogy '90 végétől vagy '91 elejétől vizsgáljuk ezeket az ügyeket. Mi azt javasoljuk, hogy '89, az új Alkotmány elfogadása óta eltelt időszakra terjedjen ki az országgyűlési biztos felülvizsgálati jogköre. Vitába szállunk az előterjesztéssel abban a vonatkozásban, hogy mit tehet az országgyűlési biztos. A javaslat úgy szól, hogy az országgyűlési biztos a jogerősen befejezett ügyekre vonatkozóan jogosult bármely hatóság ellenőrzésére. Szeretném megjegyezni, hogy vannak olyan vélemények – és így például a finn ombudsman intézményénél ez bevett gyakorlat és más országok hasonló gyakorlata is ezt tükrözi ", amikor folyamatban lévő ügybe is beleszólhat az országgyűlés i biztos. Mi ezt nem javasoljuk, támogatjuk az előterjesztést, hogy csak jogerősen lezárt hatósági döntésekre vonatkozzon. Ugyanakkor egy megszorítást is tartalmaz a javaslat, amikor kimondja, hogy a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőr ség és a rendészeti szervek működésére szolgáló területekre az országgyűlési biztos csak a hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon léphet be. Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az intézmények, az itt felsorolt intézmények: a fegyveres erők, nemzetbiztonsági szolgálat, rendőrség, rendészeti szervek mindenhol azok a szervek, amelyek a leginkább potenciális veszélyeztetői az emberi jogoknak. Tehát én most nem a magyar nemzetbiztonsági szolgálattal va gy a magyar rendőrséggel szemben fogalmazom meg a gyanúmat, hanem a világtörténelem által produkált intézményekkel kapcsolatban szeretném elmondani a tapasztalatokat, azt a tapasztalatot, hogy az amerikai rendőrséggel vagy a
