Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 24. kedd, az őszi ülésszak 29. napja - Interpellációk: - DR. SZABÓ TAMÁS tárca nélküli miniszter: - ELNÖK (Vörös Vince): - PÁSZTOR GYULA, DR. (FKgP)
2285 Magyarországi megbeszéléseikhez sok sikert kívánok, és azt is kívánom, hogy érezzék jól magukat hazánkban. Most pedig megkérem dr. Szabó Tamás minis zter urat, hogy az interpellációra adja meg a választ. Dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszter válasza DR. SZABÓ TAMÁS tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Nyilván a Békéscsabai Konzervgyár ügye nem először fordult elő a múltkor, és nem utoljára fordul elő most a Parlament plénumán. Hiszen itt egy olyan problémáról van szó, amire ma még egy másik interpelláció kapcsán valószínűleg általánosabb válaszokat is lehet adni, a konkrét kérdésekre szeretnék felelni. Először arra, hogy miért nem történt meg az értékesítés, amikor még nagy bevételt lehetett volna belőle szerezni. Valószínűleg 1988ban még nagy bevételt lehetett volna szerezni, de ekkor még nem egészen volt aktuális a privatizáció. A cég óriási veszteségei, amelyek 1990 elején m ár megjelentek, tulajdonképpen ezek voltak a gátjai a privatizációnak, hiszen időközben a körülötte levő piacok szűntek meg. A felszámolási eljárás a Békés megyei bíróság határozatával, annak kihirdetésével 1992. október 8án vette kezdetét. A Pénzintézeti Központ van kijelölve felszámolóbiztosnak, a Pénzintézeti Központ – ahol tájékozódtam erről a kérdésről – nagy erőkkel és nagy optimizmussal dolgozik ezen az ügyön, hogy nagyon gyorsan be tudja fejezni. Természetesen nem látja még – alig egy hónap elmúlta után – minden egyes lépés konkrét megoldását, de azt látja, ami az ön kérdésében is szerepel, hogy a gyár újraéledése milyen formában történik, részben vagy egészben. (15.30) A Pénzintézeti Központ a vevői érdeklődésekből – és ezzel a negyedik kérdésre is válaszolok – úgy ítéli meg, hogy kizárólag a gyár részenként való értékesítésére van mód. Ezek közül legelsőként a száraztésztaüzem, viszonylag gyorsan a gyümölcs- és paradicsomsűrítő üzem, és az üdítőgyártó részleg, és viszonylag nagyobb gondot okoz a ha gyományos konzervsor, ami nagy valószínűséggel tovább is csak bontva lesz értékesíthető. A Pénzintézeti Központ nem tudott konkrét választ adni a felszámolási folyamat befejezésére, de azt hiszem, hogy ilyen bonyolult esetben a pontos dátum számára nehezen is lenne megmondható, hiszen itt egy rendkívül nagy érték újraélesztéséről van szó. Arra a kérdésre, hogy a felszámolóbiztos milyen, én inkább a felszámoló szervezet, a Pénzintézeti Központ szerepét szeretném kiemelni. Kevés olyan tapasztalt cég van ezen a területen Magyarországon, mint a Pénzintézeti Központ, és végül a kistermelők érdekében, amennyiben, ne adj' Isten, az elmúlt időszakban tulajdonosokká váltak – hiszen volt itt egy MHBkonstrukció – , akkor a felszámolási folyamat ugyanúgy érinti őket, mi nt bármilyen tulajdonost. És amennyiben hitelezők voltak, ugyanúgy érinti őket, mint bármelyik hitelezőt. Köszönöm figyelmüket és kérem válaszom elfogadását. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm miniszter úr válaszát. Viszonválaszra átadom a szót dr. Pász tor Gyula képviselőtársunknak. PÁSZTOR GYULA, DR. (FKgP) Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kell mondanom miniszter úrnak, én is gyanítottam, vagy gyanítom most is, hogy '88ban még nehéz lett volna privatizálni, de higgye el miniszter úr, hogy '90től '92ig ugyanúgy két év telt el, mint '90 és '88 között (Derültség.) , tehát nem biztos, hogy ez a válasz így, ilyen formában elfogadható. Nem értem, miért kellett több mint két évet várni, és még mindig nem léptünk egyről a kettőre. A válasznak azt a részét el tudom fogadni, hogy nem tudtak önnek arra választ adni, hogy mikor fejeződik be ez a hosszú felszámolási eljárás. Én inkább olyan választ tudtam volna elfogadni,
