Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 24. kedd, az őszi ülésszak 29. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - TOMPA SÁNDOR (MSZP)
2279 közszolgáltató vállalat használatába kerültek, a vagyontárgy az ő működtetésébe került. Egyébként érték nélkül, mert ha jól tudom, akkor ezeket csak regisztrálták mint meglévő, fizikai jellegű vagyontárgyat. Ez a tényhelyzet. A kérdés arra irányul, hogy amikor ezek átalakulnak és privatizáló dnak, akkor mi történik azzal a vagyontárggyal, ami ne adj' Isten, azonosítható forrásokból jött létre. Azonosítható forrásokból, ha egyáltalán azonosítható, önkormányzati, lakossági és így tovább forrásokból. A Vagyonpolitikai Irányelvek egy lehetőséget t eremtett meg arra, hogy ezekben az esetekben legyen mód arra, hogy a privatizáció során ezek a vagyontárgyak – hogy mondjam – akár azokhoz is kerülhessenek, akik a létrehozásában forrásokat szolgáltattak ennek a beruházássornak a megvalósításához. A kérdés azért bonyolult, mert fölsorolt néhány ügyet, hogy mit kell, és ezért nem tudok pontos válaszokat adni, hogy mikor, meg hogyan, meg minden cégről, és minden önkormányzat, de hogy nagyjából milyen munka folyik, mert milyen feladatokat kell elvégezni ahhoz, hogy ezek a kérdések egyáltalán megválaszolhatók legyenek. Először is azonosítani kell a vagyontárgyat, ami nem egy egyszerű dolog, hiszen nagyrészt évtizedek alatt létrejött dolgokról van szó. Másodszor: értékelni kell ezeket az azonosított vagyontárgyak at, ami megint egy sajátos ürügy. Dönteni kell arról, hogy kié lesz a vagyontárgy: önkormányzaté lesz, vagy a cégé lesz, a cég tulajdonában marad. Ez egy döntő kérdés abból a szempontból, ami utána következik, hogy ki használja ezt. Mert elképzelhető, hogy leválasztható vagyontárgyakról van szó, és az önkormányzat használja, az is lehet, hogy szükségszerűen beépülő vagyontárgyról van szó – fizikailag beépülő vagyontárgyról – , és akkor a cég használja. És amennyiben a cég értékében és használatában marad, ak kor a jegyzett tőkéjébe vagy nem a jegyzett tőkéjébe kerül, ami abból a szempontból fontos, hogy kiadható vagyontárgyról vagy nem kiadható értékről van szó. Ezek a vizsgálatok és ezek az előkészületek részesei a felsorolt közüzemi vállalatok átalakítási és privatizációs elképzeléseinek. S amikor ezekre az előbb felsorolt momentumokra megnyugtató válasz születik, akkor kerül sor arra, hogy ezek az érintettekkel megtárgyalásra kerüljenek. Az utolsó két kérdés viszonylag egyszerűbb. Hát a '92es Vagyonpolitika i Irányelvek az '92es hatályú, és ezért december 31éig szól, a '93as Vagyonpolitikai Irányelvek pedig jövő évi hatályú. Egyébként, mivel a benyújtáskor ez még nem merült fel, a Parlament rakta be ezt a kitételt a Vagyonpolitikai Irányelvekbe, amennyiben egy ilyen kezdeményezés történik, ami azonos a '92es irányelv megoldásával, a Kormány ezt pozitívan fogja támogatni. Köszönöm. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm miniszter úr válaszát. Viszonválaszra átadom a szót Tompa Sándo r képviselőtársunknak. TOMPA SÁNDOR (MSZP) Köszönöm Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Azt hiszem, azt ön is ugyanolyan jól tudja, mint én, hogy ez egy nem akkor született probléma volt, amikor a Vagyonpolitikai Irányelveket elfogadtuk, illetve annak tárgya lása folyt. Emlékeztetni szeretném, mert hát ön válaszolt Hatvani képviselőtársam interpellációs kérdésére '92. június 23án hasonló témakörben. Tehát a Ház előtt, illetve ön előtt ez a téma nyilvánvalóan ismert, és ismert szintén, hogy önkormányzatok egés z sora, megyei önkormányzatok kezdeményezték korábban ennek a kérdésnek a tisztázását. Nos, ön meglehetősen általános válaszokat adott, és ismertette velem azt a menetrendet, ami elképzelhető ebben az esetben, hogy azonosítani kell a vagyontárgyakat, érték elni kell, el kell dönteni, hogy kié lesz.
