Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 24. kedd, az őszi ülésszak 29. napja - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÉKELYHIDI LÁSZLÓ, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
2256 eredményező vagyona. Azt is tudjuk természetesen, hogy ez a Parlament hozta azt a döntést, hogy '94 végéig jelentős vagyont, 300 milliárdot kell a tb.nek adni. Ennek a hatása '93ban még nem igazán fog a gazdálkodásban érvényesülni. Azt is valamennyien tudjuk, hogy mindezek mellett a társadalombiztosítás igen minimális tartalékkal rendelkezik '93ba n. Különösen így van ez – és nagyon sajnálatos, hogy így van – az úgynevezett likviditási tartaléknál, amelynek jelentős részét a '91es hiány finanszírozására fordítja – már parlamenti döntés alapján – a társadalombiztosítás. Ha ezekhez hozzátesszük, hogy természetszerűleg nem áll meg az árak növekedése – különösen az egészségügyben nem, ahol évek vagy évtized óta robbanásszerűen növekszenek az árak – , tehát nem áll meg '93ban ez a folyamat, semmi jel nem mutatja azt, ezek mind ahhoz tartoznak, hogy a tár sadalombiztosítás működésének anyagi biztonsága '93ban sokkal rosszabb lesz, mint ebben az esztendőben, vagy az elmúlt egykét évben volt. (11.50) Itt arról van szó, az egészségügyet féltő emberek szeretnék, és én is azt javasolom, hogy meg kellene nézni, hogy lehete egy olyan egészségügyi tartalékalapot valahogy a társadalombiztosításban összehozni, amely az egészségügyben különösen erősen megjelenő költségrobbanást valamilyen métékben kompenzálni tudná. De megmaradnak, tisztelt Ház, az irányítási bizony talanságok is a tb. területén. '93 még önkormányzatok nélkül indul, a jelenleg érvényes szabályozás szerint, ismerjük, március – áprilisban jönne létre a tb. önkormányzata. Milyen helyzetet talál ez az önkormányzat? Az említettek miatt egy súlyos pénzügyi, a nyagi válságban lévő társadalombiztosítást, amelyben emellé még társul a szervezeti bizonytalanság is. Elindul egy megosztása a pénzügyi alapoknak, ebben a törvénytervezetben is ez benne van. Ugyanakkor emellé társul egy meglehetősen elavult ügyviteli és i nformatikai szerkezet, amely még a nagyon helyes pénzügyi, anyagi, szervezeti lépéseknek is akadálya lehet. Nagyon fontos az, tisztelt Ház, hogy az önkormányzat bizonyos tekintetben kész helyzetet is talál, hiszen néhány reformlépés már nélküle megtörténik . Így nagyon fontos az, hogy nem az önkormányzat fog dönteni a pénzügyi alap megosztásában, nem az önkormányzat fogja eldönteni, hogy a járulékalap milyen hányada jusson a nyugdíj- és milyen hányada az egészségbiztosításra. A szocialista frakciónak mindig az volt a véleménye önkormányzat ügyben, hogy a társadalombiztosítás reformját már az önkormányzatnak kell vezényelnie. Azokat a lépéseket, amelyek több évtizedre kihatnak, nem lehet a járulékfizetők és a nyugdíjasok képviselete nélkül meghozni. Ezzel együ tt is, önkormányzat csak jövő év tavaszára várható, a működése valahogy a jövő év kora nyarán talán elkezdődik, bizonyos kérdésekben azonban már előzőleg megszülettek vagy megszületnek döntések. Fontos kérdés persze az, hogy vajon hogyan szolgálja célját a társadalombiztosítás '93ban, milyen lesz az általa nyújtott ellátások színvonala, milyen lesz az általa vásárolt szolgáltatások színvonala. Nagyon sokan szóltak erről az eddigi vitában, én csak néhány kérdésről beszélnék nagyon röviden. Az első a nyugdíjak emelésének kérdése, amelyről ma már mást tudunk, mint egy héttel ezelőtt, hiszen az ÉTn elfogadottak szerint 14%os lenne a jövő évben a nyugdíjemelés. Nem tudjuk igazából megítélni ezt, tisztelt Ház, mert nem tudunk arról, hogy milyen arányb an történne a megosztása ennek a 14%nak. Hiszen ismeretes, mi hoztuk azt a döntést, hogy két ízben van nyugdíjemelés egy esztendőben, márciusban és szeptemberben. Nem mindegy, hogy a 14%ból milyen hányad esik márciusra, szeptemberre, és hogy ennek az egé sz évre szóló kihatása valóban 14% lesze? Vajon az idei nyugdíjemelések áthúzódó hatása benne vane ebben a 14 %ban? Ez sem ismert. Mindenesetre, ha már január 1jétől lenne meg ez a 14%os nyugdíjemelés, akkor is azt mondhatjuk,
