Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 24. kedd, az őszi ülésszak 29. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György):
2223 Röviden ezekről az 5 pontban megfogalmazott kérdésekről: Először is: a vasútpolitikára, illetve a közlekedéspolitikára vonatkozó kérések egy – a Parlament, illetve a Kormány előtt is folyamatban lévő ügyet érintettek. Másodszor: a kolle ktív szerződés vívmányainak megtartásáról. Ezeket lényegében nem kérdőjeleztük meg, s mindössze egy pont jelenti a vita tárgyát: a végkielégítés mértéke, mely véleményünk szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet magasabb, mint a törvényben előírt érték. Harmadszor: a szükséges pénzügyi feltételek megteremtéséről szólnék. 1993. évre a költségvetésben az 1992. évinél 40%kal több, azaz 14,2 milliárd forint támogatás szerepel, s ezenfelül kötelezettséget vállaltunk 16 milliárd forint finanszírozási, valamint 50 milliárd forint értékű pályafelújítási, pályaépítési, pályafejlesztési munkák elkezdéséhez szükséges hitelfelvételek garantálására is. Ez utóbbi fejlesztési munkák foglalkoztatásra gyakorolt hatását, kérdéseit – azt hiszem – nem kell külön hang súlyoznom. Negyedszer, illetve ötödször megfogalmazott pontokról: a tömeges elbocsátások elkerüléséről és a bértarifára történő 100%os ráállásról. Tisztelt Ház! Lényegében e kérdések jelentik a problémák gyökerét, bár az újabban elhangzó nyilatkozatok e k érdést tompítják már. (9.10) Tisztelt képviselőtársaim! A 100%os bérbeállás 33%os bérfejlesztést jelentett volna. Ezt vállalni felelőtlenség lett volna, hiszen az 1993. évre előirányzott 20%os személy- és 1113%os árudíjszabásemelés mellett, és egy ál talunk reálisnak tartott 15 ezer fős fokozatos létszámleépítés mellett a költségcsökkentés nem tudta volna – még a 30 milliárdos támogatás mellett sem – biztosítani a jelenlegi gazdasági előrejelzések alapján egy olyan bevétel elérését, amely biztosítékot adhatott volna a január 1jére előre bejelentett béremelések pénzügyi fedezetére. Ezért kértük a szakszervezeteket, hogy a MÁV gazdálkodásának felülvizsgálata, a szervezeti átalakításra vonatkozó döntések, és nem utolsósorban a jugoszláv helyzet rendezése, az embargó feloldása után várható áruszállítási föllendülés által megalapozottan térjünk vissza az első félév során a lehetséges bérfejlesztések meghatározására. Tisztelt Ház! Az elmondottak szemléltetik mindazon erőfeszítéseket, amelyeket a kormányzat az ország gazdasági élete szempontjából oly fontos közlekedési ágazatért tesz. A jelenlegi gazdasági helyzetben lehetőségeink azonban végesek, s nem kerülhető el, hogy az adott területen a lehetséges hatékonyságnövelő intézkedésekre sor kerüljön. Ennek elmar adását joggal kérnék számon a társadalom részéről, annál is inkább, mivel a MÁV támogatása csak az adófizető állampolgárok pénzéből történhet. Tisztelt Ház! E helyről is szeretném hangsúlyozni, nem kívánjuk értelmi alapot nélkülözve vasú tvonalak megszüntetését végrehajtani. De gazdasági kérdésekben nem lehet érzelmi alapokon állva sem dönteni. Hogy mit és milyen ütemezésben kell tennünk, annak eldöntését az érintettekkel együttműködve kívánjuk meghatározni. S végül egy gondolatot a sztráj król, mely egy erős gazdaságot, egy stabil társadalmat is megingathat, s a mi gazdaságunk, társadalmunk egyelőre még nem ilyen. Ahhoz, hogy az legyen, nagyon keményen kell dolgozni. Dolgozni, hatékonyan és kitartóan, a vasutastársadalomnak is, mert csak í gy válhat a vasút versenyképessé a külföldi útvonalakkal szemben és a többi közlekedési alágazattal szemben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Határozathozatal napirend előtti felszólalásról ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tiszte lt Országgyűlés! Ugyanebben a témakörben napirend előtti felszólalásra kért lehetőséget Vass István, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Minthogy nem
