Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 23. hétfő, az őszi ülésszak 28. napja - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FEKETE GYULA, DR. (MDF)
2216 Itt van a mi dilemmánk is. A rendszerváltó időkben megérie kockáztatni az átmenetet az emberi jogok további kiterjesztése érdekében? Nem egy általános restaurációt segítünke elő az előjogok, a szülő k pallosjogának csorbítása révén? Nekünk, kormánypárti képviselőknek is mérlegelnünk kell a kockázat valódiságát. Tette annyit a kormányzat a családosokért, hogy kormányzati váltás esetén féltsük ezeket az eredményeket? Sajnos, nincs mit félteni! Mivel fe nnmaradt a gyermekellenes személyi jövedelemadózás rendszere és legújabban a gyermekes családok eddigi adóalapkedvezményének a megvonása, a nagycsaládosok helyi adók alól való mentességének megszüntetése, a családalapítók lakásépítésének a megnehezítése j elzi a kormányon belüli erősődő családellenes tendenciákat. Mindezen családellenes szemlélet logikus következménye az a felkínált, nagy herodesi kiút, a korábbinál is liberalizáltabb magzatelhajtás lehetősége. El kell tehát nekünk, családpárti képviselőkne k is jutni arra az álláspontra, hogy nincs semmilyen kockázata szavazásunknak, mert ezt a családpolitikát különösebben nem kell féltenünk. A karakül prémek példáján említettem, hogy mennyire ellentmondásos és következetlen sok ember gondolkodása a terhessé gmegszakítás kérdésében. Hadd mondjak ehhez a példához még három, naponta előforduló következetlenséget. Mostanában sok olyan levelezőlapot kapunk, amelyiken az áll, hogy mondjunk nemet a magzati jogok bármilyen kismértékű elismertetésére. Harcias fiatal a mazon adta át nekem személyesen ezt a felszólítást azzal a céllal, hogy adjak egyértelmű választ. Ne kényszerítsünk senkit a szülésre – mondta ő. Nem kényszerítünk senkit – mondom én, hiszen szabadon vásárolható sokféle fogamzásgátló szer. Nőni fog a gyerm ekgyilkosságok száma – mondta ő. Épp a legtöbbet abortált, az emberi életet megszokásból már legkevésbé tisztelők között leggyakoribb ez az eset – mondtam én. Hiányos az iskolai felvilágosítás – mondta ő. Épp a legjobban felvilágosított egészségügyi szakkö zépiskolások körében a legmagasabb a művi abortusz aránya – feleltem én. A kérdezz – felelek játékból kiderült, hogy vitapartnerem egyedüli gyermek, 1973. és 1974. körül született, akkor, amikor feminista szervezetek tiltakozása ellenére a fogamzásgátló eszk özök általános hozzáférhetőségének biztosításával egyidejűleg némileg megszorították a művi vetélések engedélyezését. Nem kérdezte meg a szüleit, hogy miért éppen ön úszta meg? – kérdeztem. Nem – mondta ő – , mivel már nem valószínű, hogy őszinte választ ka pnék. A rokonság elmondása alapján amúgy is sejtem az igazságot. Különben is nem látok abban semmilyen ellentmondást – folytatta – , hogy olyan jogokért küzdök, amelyek ha korábban is maradéktalanul érvényesültek volna, akkor meg sem lettem volna. Paradox e gy helyzet! Azt már nem is mondtam neki, hogy azért meglenne valahol, hiszen az évi 120 – 140 tonnát kitevő abortumnak is megvan a maga sorsa. A második paradoxon egy tanulmány vitájával kapcsolatos. Ebben az egyik, sokat vitatott megállapítást első olvasa tban úgy értelmeztem, hogy bizony igaz, romlandóban van népünk genetikai állapota, hiszen az újszülöttek egytizede valamely szervi hátránnyal induló koraszülött; hiszen a besorozott fiatalok egyharmada katonai szolgálatra alkalmatlan és a felsőfokú oktatás i intézményekben tanulók fizikuma, tüdőkapacitása, futási gyorsulása, a kéz`szorító ereje elmarad a 60 évvel ezelőtti főiskolások ilyen jellegű adataitól. Mások úgy értelmezték ezeket a mondatokat, hogy ezek rasszista kijelentések, hiszen azt sugallják, ho gy meg kell fékezni a lumpenek, a cigányok elszaporodását. Ismétlem, én a magyar tömegtájékoztatás megszokott címkézései közé sorolom az idézett sorok ilyen irányú átértelmezését. De nem tagadhatom el, hogy voltak és vannak a világon olyan országok, ahol i ngyenes terhességmegszakításokkal, sőt pénzjutalmakkal párosuló sterilizációval segítik elő bizonyos rétegek gyermekvállalásának fékezését. Az ilyen jellegű népesedéspolitikát általában valóban rasszista
