Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 23. hétfő, az őszi ülésszak 28. napja - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
2197 A jogképesség ideiglenessége új elem. Ez azt jelenti, hogy a magzat a fogamzástól kezdve feltétel nélkül jogképes, és ezt a fogamzásig visszamenőleg elveszti, mihelyst eldől, hogy nem szü letik élve. Az ideiglenesség az élveszületéssel szűnik meg. Képviselőtársaimmal, akik támogatják javaslataimat, azt kérjük, hogy az Országgyűlés tárgyalja meg és egyetértés esetén fogadja el, vagyis iktassa törvénybe a magzat fentiekben javasolt jogképessé gét. Hatálybalépési időpontként azonban nem 1993at, hanem a fokozatosság jegyében a 2000. év január 1jét javasoljuk. Itt szeretném elmondani, hogy ezt a vitát, mely nem egyébről, mint egy tudományosan, kétséget kizárólag bizonyított ténynek a jog általi tudomásulvételéről vagy semmibevételéről szól, valahogy hasonlónak érzem ahhoz, amikor a Kopernikusz és Galilei által igazolt heliocentrikus világképet az akkori felfogás nem volt hajlandó tudomásul venni. (20.30) Szilárd meggyőződé sem, hogy eljön az az idő, amikor az utókor ugyanolyan borzadállyal emlékszik vissza erre az időszakra, melyben az emberek születésük előtt elpusztították saját magzataikat, mint a geocentrikus világkép korára, vagy a spártai gyermekek letaszítására a Taig etosz hegyéről. Ne feledjék, az Országgyűlés mai jegyzőkönyveit akkor már nem a mi lehetséges választóink olvassák. Ezek a jegyzőkönyvek dokumentumként rögzítik a mai kor szellemét. Legyen figyelmeztető, hogy Kopernikusz és Galilei esetében is az a felfogá s bizonyult korszerűnek és értékállónak, amelyik a természettudományos álláspontot képviselte. Az Országgyűlés úgy is dönthet, hogy a magzat nem jogalany. Ez esetben vagy megmarad a feltételes jogképesség, vagy valamilyen speciális státust hoz létre a törv ényhozó, ez azonban nem védi jobban a magzatot, mint a feltételes jogképesség. Ekkor azonban az állam alkotmányban rögzített életvédelmi kötelezettsége védi a magzatot. Ez mérlegelési lehetőséget ad a törvényhozónak az anya önrendelkezési joga és a magzat életjoga között, és a törvényhozóra bízza, hol húzza meg a határt ezen jogok között. Egyúttal azt a kötelezettséget is rója ránk, hogy kielégítően megindokoljuk, miért éppen ott húzzuk meg a határt, ahol majd ez megtörténik. Figyelembe kell vennünk, hogy a z Alkotmánybíróság szerint "az állam objektív életvédelmi kötelezettségéből az élet védelmére az következik, hogy az állam nem engedheti meg az indok nélküli abortuszt". Ezen a ponton van a legtöbb gondom a beterjesztett törvényjavaslattal. Azt ugyanis leg alább kettő, esetleg három meggondolásból is alkotmányellenesnek tartom. Egyrészt a válsághelyzet, vagy súlyos válsághelyzet lehetetlenné teszi az állam objektív életvédelmi kötelezettségének betartását, vagyis ellenőrizhető feltétel támasztását. Másrészt az indok nélküli magzatelhajtás tilalma kizárja a határidőmodellt. A Bváltozat pedig határidőmodell, és csak az első 12 hetes időhatáron belül van valami hasonló az alkotmányos indikációs modellhez. További kifogásként vetődhet fel a genetikai és teratoló giai ártalmak esetében az ez okból nyilvánvalóan életképtelen magzatok esetét kivéve, ahol az anyára nézve alkalmazunk pozitív megkülönböztetést, a javaslat az Alkotmány 70. §ával összhangban meghatározott hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, már mint a magzatra nézve. Itt ugyanis egy statisztikai valószínűség bekövetkezésének elhárításáról, egyes módosítások szerint igen alacsony statisztikai valószínűség elhárításáról van szó. Az Alkotmánybíróság szerint "az állam életvédelmi kötelezettsége nem n évtelen statisztikai kockázat elhárítását vagy elosztását szolgálja, hanem egyedi magzat szándékos megsemmisítéséről van szó." Szeretnék az eljárási kérdésekről is néhány szót szólni. Itt is alapvető alkotmányossági problémákat érzek. Az Alkotmánybíróság s zerint az indok nélküli terhességmegszakítás alkotmányellenes. A törvényhozó által elégségesnek talált indokokat a törvény feltételéül kell szabni, ez következik az állam életvédelmi kötelezettségéből. A törvényjavaslat figyelmen kívül hagyja az indok nélk üli terhességmegszakításra vonatkozó alkotmánybírósági megállapítást, amikor a
