Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 23. hétfő, az őszi ülésszak 28. napja - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KOVÁCS GÁBOR (KDNP)
2183 Köztudomású, hogy mi keresztények igazán az egészségre ártalmatlan, természetes családtervezési eljárások elterjedését szeretnénk elősegíteni. Így tisztelettel kérjük a minisztériumot , hogy a jövőben jobban támogassa e módszerek elterjesztését a lakosság körében. A tanfolyamok mellett természetesen arra is szükség van, hogy megfelelő példányszámban olcsó és népszerű szakkönyvek álljanak azok rendelkezésére, akik a megfogamzott élet irá nti felelősségtudattal, az abortusz nem egyszer egy életen át kísérő emléke nélkül akarnak élni. Mindannyian jól tudjuk azonban, hogy a felnőttek kialakult gondolkodásmódját nehéz átalakítani. Így gyökeres változást elsősorban a felnövekvő nemzedé knek új, egészségesebb szemléletétől várhatjuk. (19.20) Az élet tiszteletére és a korszerű, az etikai elvárásokkal is összhangban álló szexuális kultúrára való nevelést azonban már korán kell megkezdeni. Erre szükség van, mert gyermekeink már a serdülés el őtti korban is sokat hallanak ezekről a kérdésekről, ideértve az abortuszt is, a tévében, a rádióban, az iskolában és olvashatnak ezekről az újságokban és a folyóiratokban. Vannak olyan gyerekek, akik már 14 éves korukban elkezdik a nemi életet. Tudjuk, ho gy emelkedik a kiskorúak körében az abortuszok száma. Mind a túl korán elkezdett nemi élet, mind az abortusz rájuk nézve igen súlyos testilelki következménnyel jár és válsághelyzetet idézhet elő. A problémákat megelőző nevelésnek elsősorban két körben kel l, a családban és az iskolában megtörténnie. A család a gyermek elsőrendű természetes nevelője. Helyes volna, ha minden családban olyan légkör uralkodna, hogy a bizalmas dolgokról, kényes kérdésekről is őszintén, természetesen beszélgetnének. Ha a születés , halál, szerelem, szexualitás témák nem számítanának tabunak, akkor az iskolai oktatásnevelés csak kiegészítené és folytatná az otthon elkezdett felvilágosítást. Ezáltal az ismeretek közlése nem válna el mereven az erkölcsi és érzelmi neveléstől. A nevel ésben alapvető: a gyermeknek – természetesen az életkorának megfelelő megfogalmazásban – mindig a megismert igazságot kell mondanunk. Rá kell vezetnünk gyermekeinket arra, hogy az ember nem azért érték, mert képességeit, értelmét, akaratát, öntudatát, önel határozását birtokolja és használja, hanem önmagáért, a létért értékes. Meg kell értetni gyermekeinkkel, hogy a személyes méltóság mindenkit egyformán megillet, fokozatai nincsenek. Ha a szülők ennek a felfogásnak megfelelően élnek, akkor hitele lesz az él et értékéről és tiszteletéről szóló tanításoknak. Ha kicsi korától fogva helyes értékrend szerint nevelődik az új nemzedék, akkor a most felnövekvő fiatalok már nem fogják megengedni, hogy a társadalom a sérülteket, öregeket, haldoklókat, a még meg nem szü letetteket, a társadalom peremén élőket kitaszítsa. A helyes felvilágosítást sok esetben megnehezíti egyrészt a tisztánlátás hiánya, a helytelen tömegkommunikációs propaganda, a pornó terjedése, valamint az, hogy a gyermek számára a tekintélyt gyakran nem az a személy jelenti, akinek a kérdéshez való etikai hozzáállása megbízhatóan jó. Nevelési szempontból is nehéz helyzetben vannak azok a családok, amelyek akár szociális, akár egészségi okok miatt krízishelyzetbe kerültek. A pedagógusok mellett a védőnőket kellene mihamarabb arra felkészíteni, hogy korán, a kezdeti jelekből felismerjék, melyik család sodródik válsághelyzet felé. A törvénytervezetben javasolt családvédelmi szolgálatok hálózatához családterápiás központoknak is kellene tartozniuk, ahová a psz ichoterápiás segítséggel megoldható problémákkal küszködőket irányítanák a védőnők. A családvédelmi hálózat munkatársai személyre szabott beszélgetéssel és tanácsadással segítségére kell hogy legyenek azon szülőknek is, akiknek nevelési – különösen a szexu ális neveléssel kapcsolatos – gondjaik vannak. Ide fordulhatnának azok a családok is, amelyek egyedül nem tudják megoldani a nekik megfelelő, helyes születésszabályozási, családtervezési módszer kiválasztását. Így sok esetben eleve megelőzhető lenne a kríz ishelyzet kialakulása, vagy súlyossá válása. A családok, ha éppen nem
