Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 10. kedd, az őszi ülésszak 24. napja - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÁNYA GÁBOR, a mezőgazdasági bizottság előadója:
1876 A kérdések kapcsán a b izottság tagjai és az ott lévő szakértők lényegében e kérdéskörben aggályokat nem hangsúlyoztak, ebben egyetértettek. A második kérdéskörben az ágazat teljes támogatási rendszerének áttekintését röviden az alábbiak szerint végeztük el: Azt a mintegy 48 mil liárd forintnyi nagyságrendű közvetlen és közvetett támogatást, amely 10 milliárd forinttal nagyobb az elmúlt évinél, a mai napon képviselői felszólalásokban minősítették, mégis a legfontosabb részeit, úgy gondolom, érdemes kiemelni. Először is az exporttá mogatás az az összeg – 26 milliárd forintban – , amely alapvetően és folyamatosan szolgálja az ágazat érdekeit akkor is, ha az elmúlt évről az 1 milliárdos növekmény nem túlságosan nagy, de azt a stabilitást és a gazdaságos exportszerkezet további kifejlesz tését szolgálja ez az összeg, nevezetesen az agrárpiaci rendtartás keretében, amelynek a törvényi szabályozása folyamatban van. Ez egy lényeges változás az elmúlt évekhez képest, mert olyan új piaci eszközök alkalmazásával teszi ezt az összeget felhasználh atóvá, amelyeket eddig nem alkalmaztunk. A másik nagy tétel az intervenciós keret, amely 4 milliárdról 9 milliárdra nőtt. Ez egy nagyon fontos eszköz, amellyel azokat a piaci zavarokat lehet kezelni, ahol rövid távú, gyors döntésekre van szükség, tehát egy kialakított eszközrendszer keretében, előre megírt szabályok szerint más módon nem lehet beavatkozni. A harmadik olyan felület, amelynek az érdemi hatását a bizottság elfogadta, az a mezőgazdasági szervezetátalakítás vagy reorganizáció, amelyhez 1993ban 3 milliárd forint tartozik. Végül egy új alap a közvetlen támogatások sorában a mezőgazdasági fejlesztési alap, amely a mezőgazdaság érdekeit úgy szolgálja, hogy alapvetően az alaptevékenység fejlesztésére utalja ezeket a pénzeszközöket, nem pedig összevon ja és együtt kezeli azokkal a más jellegű alapokkal – például a területfejlesztési alappal – , amelyek a költségvetés más fejezeteiben és más céljában megtalálhatóak. Feltétlenül meg kell említeni azt, hogy a közvetlen támogatásokon túl a mezőgazdaság érdek ében elkerülhetetlennek látszik a jövőben is az állami garanciavállalás – és itt elsősorban a normálisan, rendezetten működő gazdálkodó szervezetek érdekében van erre szükség, mert ezeknek a szervezeteknek az egész ágazat tekintetében nincs meg az a forrás biztosítása, bázisa, amivel folyamatosan gazdálkodni tudna, ugyanakkor remény van arra, hogy az itt megtermelődő jövedelmek, folyamatos bevételek ezt az állami garanciavállalást megfelelően visszatérítik, ki fogják szolgálni. Ez a második kérdéskör azért f ontos a mezőgazdasági ágazat számára, mert konkrét összegeket jelent, költségvetési elosztást jelent, és végre talán egy olyan biztosítékot, ami az ágazat szempontjából nem elvonásokat, hanem jövedelem- és bevételstabilizálásokat jelent. A harmadik kérdésk ör – azon a konkrét kérdésen keresztül, hogy ebből a több pénzből mi jut a parasztságnak – a bizottság vitájában végül is az áfakompenzáció kérdésköréhez vezetett. A kétkulcsos áfa bevezetésére vonatkozó ágazati érintettséget úgynevezett áfakompenzációva l próbálja meg az 1993as költségvetésben a javaslat rendezni. Ennek lényege, hogy a mezőgazdasági termelő számára a termékei előállítása során előzetesen kifizetett inputadó kompenzációs felár formájában térül meg. Magyarán: felárral veszik át a felvásár lók a termelőtől a terméket, és ez a felár kompenzálja az előzetesen kifizetett áfát. Ez egy nagyon fontos eszköz – erre vonatkozóan a tárca képviseletében a bizottsági ülésen jelen lévő képviselő azt hangsúlyozta, hogy az erre vonatkozó számítások azt ig azolják, hogy ez a módszer túlkompenzálja azt a terhet, amit az ÁFA egyébként jelentene a mezőgazdaságra. E három kérdéskör alapvető tárgyalása után összefoglalóan azt lehet mondani, hogy a mezőgazdasági bizottság üdvözölte, hogy az ágazat több pénzt kap – de egyáltalán nincs megelégedve, és egyáltalán nincs abban a hiszemben, hogy ezzel minden kérdés rendezése lehetővé
