Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 10. kedd, az őszi ülésszak 24. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
1822 Ilyen formában az első kérdésem az lenne, hogy a vasútnak lesze megfelelő rendelésállománya a privatizált, a volt MÁV gazdálkodó szervezetek részére. A második: tudjae biztosítani indulásukhoz a megfelelő forgótőkét; míg a harmadik: biztosított lesze a szociális és a jóléti ellátás legalább az eddigi szinten. Köszönöm szépen, és kérem miniszter úr szíves válaszát. (Szórványos taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre Siklós Csaba miniszter úr válasz ol. Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter válasza SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnos, szomorú tapasztalatom, hogy minden erőfeszítésünk ellenére is kevés az a tájékoztatás, információ, amely a gazdasági kényszer követelte változásokat a kor technikájának és a piacgazdálkodás követelményének megfelelő átalakulásokat az érintett közösségek felé közv etíti. Ezért fordulhat elő az, hogy egyesek még mindig tájékozatlanok, és félelemmel néznek a szükséges változások elé. Két éve folynak az előkészületek a MÁVtól leválasztható tevékenységek meghatározására. Azon tevékenységekre, amelyekben – mint a többi európai országban is egyértelműen bizonyították – piaci viszonyok között hatékonyabban tudják tevékenységüket végezni. Az egyes ipari, kereskedelmi tevékenységek társaságba vitele azonban csak szigorú feltételek mellett, a kezdeti működőképességük biztosít ása mellett lehetséges. Egyik ilyen feltétel a forgótőke biztosítása. Nem titok az sem, hogy pont ennek hiánya miatt megy a szükségesnél lassabban ez az átalakulási folyamat. A második kérdésre válaszom tehát: a forgótőke biztosítása az átalakulás alapfelt étele. Az első kérdés a rendelésállomány volt. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy 1992ben a költségvetés 2,6 milliárd forinttal, míg 1993ban várhatóan – ha a tisztelt Ház ezt megszavazza – 4,5 milliárd forinttal fogja támogatni a vasút fejleszt ési terveit. A termelői és fogyasztói ártámogatás az idei 7,7 milliárd forinttal szemben 10 milliárd forintra van 1993ban tervezve. Ezenkívül koncessziós munkákkal, hitelek felvételével várhatóan az építési, villamosfelsővezetéképítési, pályaépítési, val amint járműjavítási munkákra mintegy 6 millárd forint felhasználásával számolhatunk. És végül bízom abban, hogy az a rohamos áruszállítási teljesítménycsökkenés, amely 1991et és '92t jellemezte, nem folytatódik 1993ban. És így az áruszállítási bevételek csekély vagy enyhe növekedése mellett az üzemeltetésre nagyobb bevétel fog jutni. Mindezek arra mutatnak, hogy az 1992. évi rendelésállománynál lényegesen magasabb rendelésállomány kiadására lesz lehetősége a Magyar Államvasutaknak. Azonban ezt csak műsza kilag kifogástalan munkát végző és árban is versenyképes társaságoknak, vállalatoknak lehet kiadni. Tehát ezeknek a helyzete lesz kedvezőbb. Én, személyesen is ismerve a MÁV több üzemének kollektíváját, biztos vagyok benne és tudom, hogy ezt a kínálkozó le hetőséget ezek az üzemek fogják megkapni, fogják megszerezni a munkát, és megfelelő műszaki színvonalon fogják elvégezni. A harmadik kérdésre, a szociális és jóléti ellátásra. A régmúlttól eltérően szerencsére ezen a területen az országban szinte azt lehet mondani, azonos színvonalon biztosítja az állam a szociális és jóléti ellátást. Nem úgy, mint volt még a háború előtt tulajdonképpen, hogy a vasutak, a posta és egykét ilyen állami intézmény lényegesen többet tudott adni. (14.30) Az, amivel a MÁV többet ad – a vasúti szabadjeggyel, a vasúti egészségügy ellátásával – , erre továbbra is lehetőséget kapnak a társasággá alakuló vállalkozásokban dolgozók, és mindazon helyeken, ahol több mint 50%os a MÁV részesedése – és mivel mindenütt így van tervezve – , a
