Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - A földrendező bizottságok feladatairól és hatósági jogköréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
1757 szó. Igen! Nem ártana, ha azok a bizottságok, amelyekben tárgyalásra van kiadva az anyag, megfelelő időt és hozzáértést is szentelnének arra, hogy a véleményüket megfelelően megalapozzák. A lé nyegre térve: A földrendező bizottságok átalakítása. Annak idején, kéthárom héttel ezelőtt, amikor tárgyaltuk a földtörvény módosítását, akkor elmondtam, hogy nagyon szívesen látnánk, ha a földrendező bizottságok mellett felállnának a részaránytulajdonos ok bizottságai is, és ez némi csírájában a törvényben már mutatkozott, bár álláspontunk szerint nem megfelelően rendezte volna ezt a viszonyt. De erre – akkor is – elmondtam, hogy milyen megoldási lehetőségek vannak. Itt a Szabó Lajos által előterjesztett törvénytervezetben össze vannak vonva a részaránytulajdonosok és a korábbi, illetve már létező földrendező bizottságok jogkörei úgy, hogy azok az érdekellentétek változatlanul, feszült formában jelentkezni fognak, mint amiről már korábban is szóltam. Nagy onnagyon nagy probléma ez. Vettem a fáradságot, hogy a földrendező bizottságok vonatkozásában megnézzem, ezek az emberek körülbelül hogyan gondolják, mert ők dolgoznának ezzel a törvénnyel. Mennyire segíti a munkájukat az, ha a részará nytulajdonosok is odajönnek? A hatósági jogkört meg sem említettem, mert ők mondták, hogy mélyen nem értenek vele egyet. Azok az emberek, akikre itt hivatkozunk, hogy milyen könnyen és milyen egyszerűen végezhetnék majd a munkájukat. A földrészaránytulaj donosoknak egészen más érdekszférájuk van, mint azoknak, akik a földrendező bizottságokban dolgoznak. Úgy gondolom, még mindig szerencsésebb lenne, ha ezt az összevonást elhagynánk, és a földrendező bizottságok végeznék a munkájukat úgy, ahogy eddig végezt ék és a részarányföldtulajdonosok bizottságát a földtörvény módosítása kapcsán dolgoznánk ki, a saját ügyrendjük és saját metodikájuk szerint hagyni őket egyszerűen élni. A hatósági jogkörrel kapcsolatosan megjegyezték már nagyon sokan, hogy milyen jogi l egitimitás, milyen jogi felhatalmazottság az, amely hatósági jogkört keletkeztethet. Nagyon helyesen utalt a bizottsági vitában erre Juhász Pál képviselőtársunk, aki egyszer azt mondta, hogy kérem szépen, hatósági jogkört csak olyan szervezeteknek lehet bi ztosítani, amelyek valamilyen formában a népszuverenitás elvét megtestesítik. Ezek a földrendező bizottságok nem is ezzel a céllal jöttek létre és nem is így jöttek létre. Azon túl – folytatva – tételezzük fel, hogy a hatósági jogkör egy nagyon jó dolog. A hatósági jogkör gyakorlása mellett különböző szempontokat figyelembe kell venni, amit a most már harmadszor átdolgozott és benyújtott módosított önálló törvénytervezet figyelembe is vesz, méghozzá a jogorvoslati rendszert. Eljáró hatóság volt, hallottunk már itt olyat, hogy kárpótlási hivatal, most a legutóbbi tervezet szerint a földhivatalok. A földhivatali eljárással szemben bírósági út is nyitva áll. Itt van leírva! Ez nem tudom, mennyiben gyorsítja majd a megegyezés lehetőségét!? Ezt a procedúrát át ke ll járni, végig kell rajta menni, ez különböző időveszteséghez fog majd vezetni. Az ideiglenes földhasználat. Igaza van képviselőtársaimnak akkor, amikor azt mondják kisgazda oldalról, hogy már bizonyos rendelkezési jogcsorbítást szenvedett a szövetkezeti földtulajdon azzal, hogy kárpótlási területként lett kijelölve. Ez valóban így van! A tulajdonjog több összetevőből áll. Ennek egyik eleme a rendelkezési jog, ami azt jelenti, hogy nem idegeníthetem el, nem terhelhetem meg. De a tulajdonnak vannak még olya n elemei is, mint például a használati sarc szedése. Annak idején a római jogban szépen fel kellett sorolni, az egyetemen még hallottunk is erről. A használat korlátozása, olyan módon, mint ahogy ez a törvénytervezet teszi, gyakorlatilag ezt a földalapot m indenféle kártalanítás nélkül vonja el a használat elől. A használatot teljesen elvonja úgy, hogy semmi garanciát nem nyújt – és ezt az elnök úr, Zsiros doktor említette – a kárpótlási jegyek vonatkozásában. Ezt megkaphatjae a szövetkezet, illetve a szöve tkezeti tagság, vagy nem kaphatja meg. Jelen pillanatban a gabonaipar privatizációjánál égető problémaként találkozunk ezzel, hogy mikor kapják meg. Most ideiglenes földhasználatot biztosítunk, ez még egy szusszanásnyi időt ad annak a hivatalnak, amely már így is túlfeszítette önmagát – állítják – és nem tudják a kárpótlási jegyeket megfelelően kiadni. Majd most picit lassítva a dolgot, de alaposabban átrágva fogják a többit
