Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - A földrendező bizottságok feladatairól és hatósági jogköréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ZSIROS GÉZA, DR. a mezőgazdasági bizottság elnöke:
1752 cím alatt. A javaslat a tanya fogalmát is meghatározza, amiből kiderül, hogy mi a tanya valódi funkciója, rendeltetése – amit csak akkor tölthet be, ha föld is tartozik hozzá. A javaslat minden lehetséges esetben biztosítja, hogy a tanyatulajdonos a tanyája körül – akár kárpótlás címén, akár mint részarányföldtulajdonos – földet szerezzen, függetlenül attól, hogy a tanya milyen földalapban helyezkedik el. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, nem kell hangsú lyoznom, hogy a beterjesztett javaslat szabályozási körébe vont problémák megoldása, kezelése mennyire fontos. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogyan kerülhet jogos tulajdonosainak birtokába az ország mezőgazdaságilag művelt területének 50%a úgy, hog y ebből kialakuljon a magyar mezőgazdaság megfelelő, mindannyiunk számára rendkívül fontos jövőképe. Meg kell oldani az ország egyik legnagyobb gondját: a földtulajdonviszonyokat úgy kell rendezni, hogy a mezőgazdasági termelés folyamatosságát nemcsak a kö vetkező évre, de már az év még hátralevő hónapjaiban is biztosítani lehessen; kialakítsuk azokat az olcsóbban termelő, vállalkozókészségű és képességű kisgazdaságokat, amelyek versenyre késztetik az elpatópálosodott, de komoly infrastruktúrával rendelkező nagyüzemeket, megelőzzük a mindenkinek káros, önkényes földfoglalásokat, és megteremtsük a fővárosban kevésbé észlelt, de a vidéken nagyon jelentős indulatok békés mederbe való terelését. A köztudatba mármár sikerült becsempészni, hogy mindezeknek a gond oknakbajoknak az okozója a kárpótlás. Tudom, hogy a magyar nép zöme, és az illetékes hatóságok is tudják, hogy a ránk szakadt bajok oka nem a kárpótlás, hanem az, hogy rosszul sikerült, kierőszakolt törvény, amelynek megalkotásához és végrehajthatóságához kihagyták az ennek végrehajtására hivatott szakembereket, de a végén mégis csak az ő nyakukba szakadt. Ezek a geodéták, a földrendező szakemberek, akik, mondhatom, hogy világhírűek a magyar földrendezők – talán egy nevet említsek: dr. Balázs László. Minde zek helyett a törvény végrehajtására ráültettek egy, a vállalt kötelezettségeit végrehajtani nem tudó hatóságot. Vegyük tudomásul, hogy a több évszázados földrendezői hagyományok figyelembevétele nélkül még egy községben sem lehet a földtulajdonviszonyokat rendezni, nem hogy egy egész országban! A fölvetett kérdések szabályozása nem könnyű feladat, hiszen egyikmásik esetben több elképzelhető megoldás is kínálkozhat. Szeretném, ha minden esetben a lehető legjobb megoldás születne meg, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot szíveskedjék általános vitára bocsátani, javaslataival a törvényt jobbá, a feladat nagyságához méltóbbá tenni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Megkérdezem dr. Zsiros Géza képviselő urat, a mezőgazdasági bizottság elnökét, kíváne bizottságuk előadót állítani. (Igen.) Következik dr. Zsiros Géza képviselő úr. Felszólaló: Dr. Zsiros Géza, a mezőgazdasági bizottság elnöke ZSIROS GÉZA, DR. a mezőgazdasági bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyen esti órán már nem illik hosszan szólni egy bizottsági előadónak, mégis, néhány gondolatot engedjenek meg. Hadd kezdjem a szavazás eredményével, illetve azzal, hogy három fő kivételével a bizottsági tagok mindegyik e részt vett ebben a vitában, tehát 16an voltunk jelen; és hogy nem unatkozott a bizottság, tájékoztatásul annyit, hogy erről a témáról 370 gépelt oldalas jegyzőkönyv készült. Ennyit a kikapcsolódásról. A szavazás eredménye a bizottságban az volt, hogy tí zen támogatták a javaslatot, 5en nem, és 1 tartózkodás volt. De, mint ahogy az anyag mennyisége is mutatja – mármint a gépelt anyag mennyisége – , nem unatkoztunk.
