Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - A földrendező bizottságok feladatairól és hatósági jogköréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
1748 (18.10) Frakciónk nevében tehát úgy foglalnám össze az álláspontunkat, hogy a törvényjavaslat jó úton fejleszti tovább a céltámogatási rendszert, pontosan számba vette azokat az anomáliákat, amelyek az elmúlt évek tapasztalatai alapján jelentkeztek, és ezeknek a kiküszöbölésére reális és elfogadható ajánlásokat tartalmaz – ezért a f rakciónk nevében a törvényjavaslat elfogadását ajánlom. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kérdezem a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselőcsoportját, kívánnake vezérszónokot állítani. (Nem.) Nem. Tisztelt Országgy űlés! Független képviselő sem jelentkezett felszólalásra, így az általános vitát elnapolom, folytatására későbbi ülésünkön kerül sor. A földrendező bizottságok feladatairól és hatósági jogköréről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖ K (Dornbach Alajos) : Soron következik a földrendező bizottságok feladatairól és hatósági jogköréről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést 7294es számon kapták kézhez. Most megadom a szót Szabó Lajos képviselő úrnak – a fü ggetlen kisgazdapárti képviselőcsoporttól – , a törvényjavaslat előterjesztőjének. Dr. Szabó Lajos képviselő (FKgP) a napirendi pont előadója SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Közel másfél év telt el azóta, hogy az Országgyű lés megalkotta az 1991. évi XXV., azaz az első számú kárpótlási törvényt. Azóta már a negyedik számú kárpótlási törvénynél tartunk. Lassan befejeződik a szövetkezeti átmeneti törvény végrehajtása, vagy be kellene, hogy fejeződjön. Hatályba léptek a privati zációs törvények, és a közelmúltban megkezdtük a földtörvény módosítására benyújtott törvényjavaslat általános vitáját. A már elfogadott törvények különböző célok megvalósítására születtek, de egy dolog közös, az, hogy a maga módján, a maga szabályozási te rületén mindegyik részt vesz a termőföldre vonatkozó tulajdoni, használati viszonyok átalakításában. Amikor a termőföld tulajdoni, használati változásairól beszélünk, mindig gondolnunk kell azokra a változásokra is, amelyek napjainkban a szövetkezetek átal akulásával vagy a privatizációs törvények végrehajtásával összefüggésben végbemennek. Ezek a törvények több száz milliárdos vagyonról rendelkeznek, így például a szövetkezeti vagyon nevesítéséről és a szövetkezeti földek egy részének, jelentős részének mag ántulajdonba adásáról. Teljes joggal teheti fel bárki a kérdést: miért kell az Országgyűlésnek ismét olyan törvényjavaslatot tárgyalnia, amely a földekkel foglalkozik, hiszen a közelmúlt törvényhozása már minden fontos kérdésben döntött, és időközben megke zdtük a földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját is. A kérdés úgy is megválaszolható lenne, hogy a már meghozott törvények nem jók. Ezért a hibákat újabb törvényekkel kell kijavítanunk. Ez a válasz leegyszerűsítené a valóságot. A f öldkérdés annyira bonyolult, hogy a földekkel kapcsolatos társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok valamennyi nézőpontját szinte lehetetlen egy jogszabályba foglalni, különösen akkor, amikor e
