Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat és az 1992. évi költségvetés alakulásáról, az államháztartás helyzetéről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának lezárása - A helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP)
1746 Ennek a törvényjavaslatnak tulajdonképpen az lehet a célja, hogy a helyi önkormányzatok a központi támogatási igényeiket csak egy alkalommal nyújtsák be, a Kormány egyszer foglalkozzon vele a pályázati igények feldolgozása során, é s a Parlamentnek is csak egyszer kelljen döntést hoznia a támogatásokról. A másik cél, amit magunk elé tűzhetünk, hogy váljon lehetővé az állami pénzek felhasználásának folyamatos és utólagos ellenőrzése. Én azt gondolom, hogy ezeknek a célkitűzéseknek a t eljesítése terén ez a törvényjavaslat megfelel a várakozásoknak. Részletesebben szólva az egyes támogatási formákról, a címzett támogatásról beszélnék először. Megállapíthatjuk azt, hogy a korábbi ágazati megkötések nem befolyásolják a továbbiakban az igén yeket, jelentősen bővült a különböző szakminisztériumokhoz benyújtható címzett támogatási igényeknek a köre. Itt tulajdonképen csak a beruházás megvalósításának a nagyságrendje lehet a korlát. Amennyiben itt az egyes tárcák, ágazati minisztériumok elképzel ései egybeesnek a helyi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseivel, akkor ez a címzett támogatási rendszer, azt hiszem, hatásosan tud funkcionálni. Pozitívumának tartom a tervezett címzett támogatási szabályoknak a korábbiakhoz képest, hogy sokkal inkább ö sztönöznek több pénzforrásnak a mozgósítására, hiszen az önkormányzatok most már nem teljes egészében kapják meg központi támogatásként a beruházás teljes fedezetét, hanem saját erőből is hozzájárulhatnak ehhez, elkülönített állami pénzalapokból is igénybe vehető forrás, sőt, akár hiteleket vagy külföldi tőkének a bevonását is felhasználhatják a címzett támogatási elképzelések megvalósítására. (18.00) Ez a támogatási forma azonban véleményem szerint hosszabb távon ebben az önállósult formájában nem maradhat fenn, ezt mindenképpen beillesztendőnek tartom majd a távolabbi jövőben a területi- és településfejlesztési koncepcióba és majdan ehhez kapcsolódó pénzügyi szabályozási rendszerbe. Itt mindenképpen szükséges az, hogy ezeknek a támogatásoknak az odaítélésé nél a döntéshozók és a döntéskészítők is természetesen mérlegeljék azt, hogy ennek a beruházásnak milyen kihatása van az adott település kis vagy nagyobb térségi ellátási helyzetében bekövetkező változásokra, és mérlegeljék ezeknek a hatásait. Ugyancsak fo ntosnak tartom a címzett támogatás esetében is, hogy úgy az elbírálás során, mint a megvalósítást követően is szigorúan ellenőrizzék és követeljék meg az állami költségvetési pénzeknek a hovafordítását. A céltámogatások rendszere több kritikus pontjában ke dvező feltételeket biztosít a pályázó önkormányzatok számára a múltbéli rendszerhez képest. Eleve biztonságosabbá és megalapozottabbá teheti az önkormányzatok oldalán a pályázati igényeiknek a megfogalmazását, tervezhetőbb lesz a beruházás műszaki és pénzü gyi előkészítettsége. Tehát egy nagyobb biztonság, sokkal nagyobb garancia fog megjelenni az önkormányzatok oldalán. Kemény, de érthető feltétel az, hogy a támogatás aránya a három év során nem változtatható, tehát a beruházás összköltségét alaposan meg ke ll tervezni, figyelembe kell venni a várható inflációs hatásokat és másmás költségtényezőket. Inflációs időben valóban komoly problémát jelenthet ez a beruházók számára, de mindenképpen a megalapozottabb tervkészítésre ösztönzi az önkormányzatokat. Itt is elmondható, hogy helyeseljük az elkülönített állami pénzalapokból igényelhető támogatási lehetőséget is, amelyik azt eredményezi, hogy a költségvetési fejezeteknél központosított pénzeszközök vagy pénzalapok minél hatékonyabban és egymást kiegészítve kerü lnek felhasználásra.
