Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat és az 1992. évi költségvetés alakulásáról, az államháztartás helyzetéről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának lezárása - A helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György):
1744 Azt gondolom, hogy ez a feszültség nem is lesz olyan erős, mint ahogy itt egy páran elmondták, ha végignézzük az önkormányzatok állami támogatásának arányát, ha látjuk itt a jövőre belépő még nehezebb helyzetet, akár csak a kétkulcsos ÁFAt említem, lehet látni azt a tendenciát, hogy amíg 1990ben 81% volt a működés fenntartása az önkormányzatok költségvetésének hányadában, addig '91ben ez már 84%ra emlekedett, feltehetőe n '92re még magasabbra, s a jövőre belépő előbb említett szabályozók miatt ez még magasabb lesz. Tehát az a szabad keret az önkormányzatoknál, amit fejlesztésre fordíthat, minimális lesz. Még egy problémasor, ami egyik oldalról nagyon pozitív, hogy olyan egyedi döntéseket nem igényel most ez a rendszer az Országgyűléstől, ami korábban jogos kritika tárgya volt. Most egy kicsit kikerül minden egyes lényegi pontja az Országgyűlés látóköréből. Azt gondolom, hogy itt olyan garanciális szabályokat kell beépíten i, amelyek a most más területre áttevődő döntési jogköröket nyilvánossá teszik, kontrollálhatóvá teszik, tehát nem eredményezik azt a helyzetet, hogy a Parlament formálisan dönt kérdésekben. (17.30) Nem lehet most még pontosan látni az igénybejelentés rend szerét, hogy hogy s mint lesz ez megfogalmazva. Nem lehet látni azt, hogy az elbírálás hoszszú időszaka alatt mi történik. Hogy lehet ebben résztvenni? Milyen ügyintézés lesz? Barátságos ügyintézés, ami keresi a megoldás lehetőségét? Vagy egy bürokratikus ügyintézés, amelyik azt mondja, hogy nincs meg a feltétel, ha az csak formai is, rögtön visszautasítja? Vagy egy szelektív ügyintézés, amely itt enged, a másik oldalon nem enged? Nem látszik ebből a törvénytervezetből az sem, hogy hol lehet felszólamlani a z eljárásban, ha valaki úgy érzi, ha úgy érzi, hogy olyan méltánytalanság történt, amelyet még az eljárás keretében meg lehetne oldani. Nem lehet azt sem látni, hogy a különböző alapok – amelyek nagyon helyesen belépnek ebbe a rendszerbe – , vagy a nagyon h elyes, de sajnos csak 1994ben belépő kiegészítő rendszer milyen feltételrendszerrel fog működni, hogy lehet oda pályázni, ki fog pályázni, ki ítéli meg a pályázatokat? Ezek a kérdések sajnos még nem igazán tiszták. Nem igazán tiszta az sem, hogy a TÁKISZnak milyen ügydöntő szerepe lesz, mennyire tud az önkormányzatok tevékenységébe beavatkozni. Harmadik problémát a címzett támogatásnál látom. Ezt már képviselőtársam is emlegette. Azt hiszem, nem jó az, hogy a cél- és feltételrendszer ennyire szabadon lesz hagyva, nem jó az, hogy a címzett és célkeret aránya nincs meghatározva. Tehát azt még nem lehet pontosan tudni, hogy melyik keretre mennyi fog jutni. Azt gondolom, ez túlságosan tág kormányzati megítélésre ad lehetőséget és utána ezt a megítélést az Orsz ággyűléssel akarja jóváhagyatni. Tehát nem tudjuk még, hogy a címzettel milyen feladatok valósíthatók meg. Azt gondolom, van lehetőség – ha keretjellegűen is – azokat a feszültségpontokat meghatározni, amelyek a címzett támogatás felhasználására fordítódna k. Egyetértünk összefoglalóan azzal, hogy stabil rendszert kíván létrehozni az Országgyűlés. Azt szeretnénk, ha az Országgyűlés nem passzív szemlélője lenne az elfogadott törvény után ennek az egész folyamatnak, hanem meglennének azok a betekintési pontok, amelyek mutatják a mechanizmust. El lehet gondolkodni ennek kapcsán arról is, hogy vane szükség – és én úgy érzem, lenne szükség – egy olyan középszintű szervezetre, amely egyik oldalról biztosítaná azokat a fórumokat, amelyek a társadalmi kontrollt bizt osítják. Ugyanakkor biztosítanák azt is, hogy a helyi ismeret nagyobb lenne, mint a központi közigazgatási szerveknél. A fentiekben megfogalmazott problémákat a részletesebb vitában kifejtjük, illetve a célokkal kapcsolatos álláspontunkat is a későbbi vita során fogjuk elmondani. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most szünet következik. Tárgyalásunkat pontosan 17 óra 50 perckor kívánjuk folytatni.