Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 8. kedd, az őszi ülésszak 3. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - ANDRÁSFALVY BERTALAN, DR. művelődési és közoktatási miniszter:
174 A törvények hiánya bizo nyos területeken nem okoz gondot, mert ami nem tilos, azt szabad, és ettől még működhetnek az iskolák. Ugyanakkor komoly károkat okoz a bizonytalanság, komoly károkat okoz, hogy bizonytalanok az iskolák az ellátás rendszerében, a követelményrendszerben, az iskolaszerkezetben vagy például a társadalmi kontroll kérdésében. De kár az az elmaradt haszon is, ami – egy korábban életbe léptetett törvény eredményeként – eredményként jelentkezhetett volna. Tegnap Kálmán Attila jó néhány dologban – főként az oktatás tárgyi vonatkozásaiban – kedvező adatokat mondott el. Kupa miniszter úr is megemlítette a beszédében, hogy a demográfiai hullám következtében a kisebb tanulólétszám önmagában is kedvezőbbé teszi a tanulás és tanítás körülményeit. Ez pedagógiailag igaz is, hogyha az anyagi helyzet nem arra kényszeríti az iskolákat, hogy osztályokat vonjanak össze. Tudniillik mindegy, hogy 45 vagy 25 gyerek ül egy osztályban: a lámpát meg kell gyújtani, a termet be kell fűteni, a tanárnak be kell menni – tehát az oktatás költ ségeinek jelentős része független a létszámtól. Előfordulhat ezért, hogy a fejkvóta alapján juttatott kevesebb bevétel, változatlan kiadások mellett, rendkívül kedvezőtlen helyzetbe hozhatja az iskolákat. Kálmán Attila tegnap említette a béreket, és a pénz ügyminiszter úr is említette, hogy jövőre nem lehet olyan automatizmusokra számolni, mint az idén. Ha húzóágazatról beszélünk, stratégiai ágazatról, akkor nemcsak mennyiségi, minőségi váltást is el kell érni – és ebben a pillanatban a pedagógus bére nem bé rszínvonal, nem életszínvonal, hanem az oktatás színvonalának, az ország jövőjének a kérdése, mert színvonalat csak ott lehet váltani, ahol szelekció van, és ez a jelenlegi bér csak a kontraszelekcióhoz elég. Azért említettem ezt a két kérdést, mert nem pu sztán az oktatási törvények tartalma, hanem emellett még nagyon sok kérdés tisztázatlan. Végül nem igazán érthető – hiszen Kálmán Attila tegnap említette, hogy ezek a törvények lényegében készen vannak ", hogy miért nem terjesztették eddig a Parlament elé őket. Azért is szükséges lett volna időben beterjeszteni ezeket, mert komoly vitákat igényelnek. Tudunk arról, hogy eddig nagyon komoly vitákat váltottak ki, és nyilván a beterjesztett törvények további komoly vitákat fognak eredményezni. Ezen a területen komoly konszenzusra lenne szükség. A be nem terjesztés jelenleg akadályozza a további egyeztetéseket. Szavakban egyetértünk abban, hogy húzóágazat, ugyanakkor a tények a Kormány mulasztását jelzik. Erre mondom azt, hogy a maradékelv megint érvényesül: majd ha marad idő, akkor beterjesztik ezeket a törvényeket. Ezért kérdem miniszter urat: mikor terjesztik be végre az oktatási törvényeket? Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Andrásfalvy Bertalan művelőd ési és közoktatási miniszter úr válaszol. Dr. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter válasza ANDRÁSFALVY BERTALAN, DR. művelődési és közoktatási miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! A két oktatási törvény jelentőségét, azt hiszem, a Parlament minden tagja ismeri, méltányolja. Mégis vannak itt a Parlamentben is olyan hangok néha, hogy ezek feleslegesek. Egy ilyen, értékekkel átszőtt rendszer reformja, új törvény meghatározása, éppen a feszítő problémá k miatt, rendkívül széles körű és körültekintő előkészítő, egyeztető munkát kíván – különösen akkor, ha az átalakításához, a fejlesztéséhez szükséges anyagi források nem vagy csak igen szerényen állnak rendelkezésre. A közoktatási törvény koncepcióját, jel entősége miatt, széles körben, több mint két éve vitatjuk az érdekelt szervezetekkel, önkormányzati érdekképviseleti szervekkel, szülői, tanulói érdekképviseleti szervekkel, pedagógusszakmai szervekkel és így tovább. Nem hallgathatom el
