Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 4. szerda, az őszi ülésszak 22. napja - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás meg... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
1708 Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A részletes vitára a módosító javasla tok megtárgyalását követően kerülhet sor. A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabá lyokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Még egy rövid feladatunk van, tisztelt Országgyűlés, ahol az általános vitát ugyancsak le kellene zárni. Soron következik tehát a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat, és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megtere mtéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása. (12.50) Az előterjesztéseket 6414es és 6415ös számon kapták kézhez képviselőtársaim. Tehát a felszólalások következnek. Megadom a szót dr. Szájer József képviselő úrnak, Fiatal Demok raták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Szájer József (FIDESZ) SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház ! Az Alkotmánybíróság egy tavalyi határozatával alkotmányellenessé nyilvánította a törvényességi óvás intézményét. Az Alkotmánybíróság ebben a hatá rozatban rámutatott, hogy a hazai joggyakorlatban a törvényességi óvás rendkívüli perorvoslati jogintézménnyé vált, és mint ilyen, számos okból alkotmányellenes. Először is a törvényességi óvás sérti a jogbiztonságot. A bírósági eljárások bizonytalanná vál tak azáltal, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy a legfőbb ügyész jogerősen lezárt ügyben óvást emelhetett, amelynek nyomán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felekre kiható hatállyal megváltoztathatta. Egy ügyben a Legfelsőbb Bíróság elnö ke akár több alkalommal is emelhetett óvást, sőt az óvás nyomán hozott határozat ellen is van helye óvásnak. Így a bírósági eljárások elvileg sohasem voltak végérvényesen lezárhatók, mindössze annyi korlát volt, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően egy év elteltével emelt óvás nyomán hozott határozat hatálya a felekre nem hatott ki. Másodszor: az óvás ellentétes a jogerő intézményével. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a jogerő nem áttörhetetlen jogintézménye a büntetőpernek vagy a polgári pernek , de a jogerő áttörése csak akkor alkotmányos, hogyha ez kiszámítható és nem sért érdekeket, a felek érdekeit. Harmadszor: különösen alkotmányellenessé teszi az óvást, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek nincsen törvényes kötelezetts ége az óvás megemelésére, még akkor sem, ha általa is megalapozatlannak vagy törvénysértőnek ítélt bírósági ítéletet észlelt. Az óvás emelése hivatalból történt, azt a fél csak indítványozhatta. Az elutasításról azonban nem kellett határozatot hozni és az indítvány elutasítását nem kellett indokolni. Ez szintén súlyosan sértette a törvény előtti egyenlőség elvét.
