Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 4. szerda, az őszi ülésszak 22. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZŰCS ISTVÁN, DR. a gazdasági bizottság előadója:
1691 Ezt követően a levélben 16 pontban f oglaltuk össze a legfontosabb kérdéseket. Itt nyomatékosan hangsúlyozom, hogy ebből négy témakör kifejezetten a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozott, és további két témakör kifejezetten a szénbányászat akut problémáit tárgyalta. Ezt követően, a minisz ter úr intézkedése nyomán, folyamatos szakmai kapcsolatok épültek ki a tárca és a Parlament illetékes szakemberei között, és most már úgy látom, hogy sikerült kierőszakolni azt a szemléletváltást az energetikai gondolkodásmódban, amelyre részben államtitká r úr utalt, részben pedig a gazdasági bizottság albizottsága ezt szükségesnek tartotta. A Parlament előtti változat vitájáról tartozom beszámolni – a következők szerint. Ebben a változatban – tehát az ötödik változatban – már nagyonnagyon jelentős eltérés ek vannak a korábbi négy változathoz képest. Jelenthetem azt is, hogy itt a gazdasági bizottság immáron társszerzőként jelent meg az energiapolitikai anyag elkészítésében – ahogy egyik bizottsági tagunk fogalmazta: a gazdasági bizottság kvázi saját gyermek ének is tekintheti már ezt az előterjesztést, bár úgy vagyunk vele, hogy látjuk gyermekünk hibáit, fogyatékosságait is. Ezekből néhányat én most itt tartozom fölsorolni. Szerettük volna, hogyha nagyobb preferenciákat ad a Kormány az energiatakarékosságra. Ezt államtitkár úr is fölemlegette, csak úgy tűnik, egy kicsit túlhangsúlyozta ahhoz képest, ami az anyagban valóban benne van. Nagyon fontosnak tartjuk mi is arra fölhívni a figyelmet, hogy ezek a fejlesztések rendkívül tőkeigényesek – elhangzott itt az 5600 milliárd forint. Részletesen kell szólni a bánya – erőmű kapcsolatokról, amelyeket végül is jelen országgyűlési határozati javaslat emel majd – úgymond – "törvényerőre". Nagyon fontosnak ítéljük a kapcsolt hő- és villamosenergiarendszereket és az elhas ználódott, elfáradt, elöregedett erőművek "átbútorozását" – ahogy a szakma mondja: a "refurnishing" átalakításokat. Részletesen szól az energiapolitikai anyag az új alaperőmű szükségességéről, típusáról, ezzel párhuzamosan a rugalmas energiaellátásról, a r ugalmas programról, a gázturbinás programról; és nagyon kemény viták voltak a gazdasági bizottságban a tekintetben, hogy a Kormány mérje fel a gázellátás diverzifikálásával kapcsolatos lehetőségeket, mérje föl az ezzel kapcsolatos rizikófaktorokat és a hat almas anyagi igényt. Foglalkozni kell az anyagban azzal a gondolattal, amit egyik ellenzéki képviselőtársunk – Szalay Gábor – vetett föl, hogy az MVMnél, a Magyar Villamosművek Trösztnél készülő energiapolitikai koncepció vajon mennyiben divergál a Kormán yétól. Ezt bizottsági ülésen rendeztük, de mint a bizottság előadója, természetesen ezt is fel kell itt említsem. Utoljára – de nem utolsósorban – a szénbányászati fejezet aktualizálására kértünk további adatokat. Az utolsó tárgyaláson – mint mondtam, szeptember 17én – négy dolgot kért a gazdasági bizottság, amelyet a tárca időközben teljesített. Először is egy kiegészítést a szénbányavállalatok jelenlegi helyzetéről, mert a júliusi – úgymond – "lapzárta" és a novemberi tárgyalás között sok minden történt a szénbányászatban. Kiegészítést kértünk a célbánya – célerőmű kapcsolatokról, valamint az erőművek üzemhatárán belüli technológiafejlesztések lehetőségeiről, szükségességéről; valamint a gazdasági bizottság elengedhetetlennek tartotta a h atározati javaslatok átdolgozását, részletezését, precizírozását. Ezek az igények kielégültek, így aztán a gazdasági bizottság október 14ei ülésén elfogadta mind a kiegészítést, mind a határozattervezetet, és egyszersmind a gazdasági bizottság előadójakén t ajánlom az Országgyűlésnek is, hogy a Magyar energiapolitika című országgyűlési tájékoztatót szíveskedjék elfogadni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
